 | |  |
 |
 | |  |
|
Yuka
|
 |
Elküldve: 2006. 10. 13. 09:02 |
|
|
|
 |
 |
Szia Ayase!
Most én is írok ide, mert aaaaaaannyira vártam már a fórumodra. :D
Az oldal... Vik gyönyörűt csinált Neked. Kizuna... első találkozásom a yaoival. És az általad - Masa&Kai páros iránti szerelmezéssel - megfertőzött hülyegyereknek ( :wink: nekem), élvezet a dizájnon legeltetnem a szemem.
Daniell... *kéne egy szivecskés szmájli* túúúúdom, számosszor mondtam már, de nem lehet eleget hangoztatni; gyönyörűséges lett. Azt is mondtam már, hogy szinte végigbőgtem. Nem, nem azért, mert minden kis szarságon elbőgöm magam, mert tényleg nem, de számomra valahogy mostanra Daniell minden perce igazivá, valóssá vált. :oops: Köszönöm Neked, hogy ennyi csodás érzést adtál a történeteden keresztül. Írhatnám napestig mit érzek, mit váltott ki belőlem, de már tényleg unalomig ismételném magam.
Balázs csendben végigolvasta (látva a reakcióimat a fejezetekre, kérte el) és kérte a folytatást, mert, hogy így nincs, nem lehet vége. Kicsivel később, iszonyatos zavarban, dadogva kérdezte, hogy, de ugye nem baj, hogy neki tetszett és, hogy ugye nem gondolok róla most semmi rosszat? Édes volt. *nagyon kéne az a szerelmes szmájli* Nagyon várjuk a folytatást. :wink:
Azt hiszem köszönettel tartozom azért is, amit a barátaimmal művelt Daniell. Egymás kezéből kapkodva olvasták; sosem volt olyan csendben ez a kedves, de félőrült bagázs. Az, hogy a homoszexualitáshoz hogy állnak, az szerintem kiderült már a Fairy fórumán garázdálkodó legkedvesebbjeim hozzászólásain keresztül, de az más kategória. Az, hogy ilyen témában elolvasnak a többiek is valamit... Neked és Daniellnek köszönhető.
A többi ficről most nem írnék, már megtettem régebben, Fairy fórumán. Tudod, hogy minden Nálad megtalálható történetet szeretek ezért, vagy azért. Vik szégyentelen, szókimondó és kendőzetlenül mindent bemutató ficeit. Hagakute néhol kegyetlen, brutális, de gyönyörű, tisztán emberi, az emberi gyarlóságot, kicsinyességet fantasztikus stílusban megmutató csavaros, fordulatos írásait. A beteges Kizuna imádatban szenvedőknek enyhülést nyújtó történeteidről már nem is beszélve.
Csodás írói csapat. Köszönet értük. "Mondtam már, hogy imádlak?"
|
|
|
 |
 | |  |
 |
 | |  |
|
Ayase
|
 |
Elküldve: 2006. 10. 13. 17:02 |
|
|
|
 |
 |
:D Jaj köszönöm. :oops:
Iiigen... nemtom az embernek illik-e a saját oldalára azt mondania, hogy gyönyörű, de ebben az esetben nem találom gázosnak ha imádgatom egy kicsit Sóhajom. Nem én csinásztam, úgyhogy mondatom: Jaj! Masa! *tényleg kéne szivecskés cuccli* Vik ügyesügyes! :D
Yuka :oops: Részletes beszámolót kaptam "családod" hogy fogadta Danyt, és be kell vallanom, hol nevettem meg pityegtem vagy tulipiros voltam. Te köszönöd? Én köszönöm. Örülhetsz, hogy ilyen barátok vesznek körül.
Hiko :oops: Szintén arigatou!!! :D Folytatás azért lesz... mert nem érzem ezt itt végnek. Nemtudom... nem terveztem Daniell ilyen hosszúra, és ilyen komolyra sem, de ahogy ilyen irányba kúszott el a sztori, egyre jobban úgyérzem , hogy ez a finish nem elég a lelkemnek. Úgyhogy... irkálok-irkálok még egy kicsit hozzá :oops:
A Csodás Írócsapat cimkét meg :oops: köszizzük! :P Hátha még tudnátok amit én... jaj, vannak ám itt munkálkodások! Hamarosan lesz friss betüzgélni való!!!
|
|
|
 |
 | |  |
 |
 | |  |
|
Thia
|
 |
Elküldve: 2006. 10. 13. 19:43 |
|
|
|
 |
 |
Ha már lehet, akkor én is. :mrgreen: Őszíntén szólva, még sem időm, sem lehetőségem nem volt a Daniellt elolvasni (sajna a másik oldalról pont akkor került le, amikor elkezdtem volna olvasni), de hallom sokmindenkinek nagy kedvence lett, így én is belepiszmogok majd. Az oldalt én már láttam eleget :wink: és nekem is az volt a véleményem, hogy Vik vagyon ügyes, szép munka volt. Kizuna. Betti kölcsönadta az első két kötetet, meg is néztem. Első blikkre (behúzza a fejét :( ) szépnek találtam, de a második kötet végén lévő történetecske elvette egy kicsit a kedvem. Ne haragudjatok, de nem szeretem a megerőszakolós sztorikat. Majd ha többet nézem, biztos, hogy tetszeni fog, de most még szoknom kell.
|
|
|
 |
 | |  |
 |
 | |  |
 |
 | |  |
|
Vik
|
 |
Elküldve: 2006. 10. 13. 20:32 |
|
|
|
 |
 |
Thia:
Kizuna. Betti kölcsönadta az első két kötetet, meg is néztem. Első blikkre (behúzza a fejét :( ) szépnek találtam, de a második kötet végén lévő történetecske elvette egy kicsit a kedvem. Ne haragudjatok, de nem szeretem a megerőszakolós sztorikat. Majd ha többet nézem, biztos, hogy tetszeni fog, de most még szoknom kell.
Ne aggódj, annak a kis fejezetnek eredetileg semmi köze nem volt a Kizunához. Egy ilyen jellegű újságba készült különálló oneshot volt, akárcsak a Finder első fejezete. Ha megnézed, még a rajzok is mások, mint a Kizuna többi részében. Az már más, hogy később aztán Kodaka beleszőtte a sztoriba és hidd el, jelentős szerepet kap később ez a kis epizód. Bár konkrétan többet nem kerül szóba, nem kell félned. :D
|
|
|
 |
 | |  |
 |
 | |  |
|
Ayase
|
 |
Elküldve: 2006. 10. 14. 01:17 |
|
|
|
 |
 |
Tejóég :oops:
Mindenki annyira kawaii *elsem nem hiszi.* Jóvolt ez a lélekciróka. Köszizem nektek. Mindenkinek! Tényleg! A fene sem hitte, hogy Daniell enyire szeretett kis hülyegyerek lesz. Ha valaki mondta volna x idővel ezelött... tuti képen röhögtem volna az illetőt, nem finom nőies kacajt hajítottam volna hanem telipofás hahotát. De hát mostanában történnek hihetetlen dolgok, ezt is felcsapom a lisátra. De nembírom ki, hogy ne csacsogjak vissza /fő!!!!
Kirsy. Masa és Kai szerelme... és hozzám illik? :oops: *repülrepül szálldosik* :oops: Köfi!
Thia. Édi. Hálám és köszönetem hogy sokat nézted me azért ugrálhatunk a cuccról fel-le mert te szugeráltad naphosszat, és melleslegesen valahogy meg htmlted. :wink: Azért ne ugorj nagy elvárásokkal Danynek, nemakarám hogy csalódj. :) És a Kizuna... Hidd el nekem a világ legszebb szerelmi története. Bár sztem már nincs ember a világon aki nemtudja, hgoy vélekedem a mellékszálról (Nagydarab yakuza & Pukkancs kölyök) de miért ne mondjam el századszorra is... *imádimád* Nem fogod megbánni ha rászánod magad.
Wyndua. Danyn? Könny? :oops: :wink: Ééén is epedve várom az újabb írásokat! Egy-egy. :D
Vik. *hajol, hajol, hajol...mégmindig a dizájnjáért hálálkodik és bannerköszön... hajol, hajol, hajol* Masaaaaaa
Fairy. Arigatou főfő... hihi megpróbászok heti egy karácsonyt varázsni.
:D Hát nemgondoltam volna, hogy ennyi sokan.... :oops: Átkeresztelkedem Piroskára.
|
|
|
 |
 | |  |
|
Elek
|
 |
Elküldve: 2006. 10. 14. 01:25 |
|
|
|
 |
 |
Beregeltem Drága! :lol:
Nem ékeskedem tovább más tollaival. Saját nevem alatt fogok ökörségeket írni. :lol:
Jelentem, BULI VAN! Yuka sütött, főzött, sokan vagyunk, én nem kicsit ittam, mert nem kicsit komolykodni kellett és muszáj volt, tényleg.
Idelopakodtam a géphez és mit csináltam? Na, mit csináltam? Itt vagyok! :twisted: Ayase drága, ugye örülsz nekem? :lol: Képzelem mennyire boldogít a tudat, hogy itt is felbukkantam. Kellek én ide hölgyeim! 8) Annyira megy nekem ez a fórumozás! Jó vagyok, na, nincs ezen mit taglalni! 8)
Miért fáj a kezem. Ja, tudom, összevertem egy mocsok állatot! A szemétje! Most zsibbadt vagyok dühöngeni, megérdemelte! :evil:
Jók ezek a kis fejecskék itt oldalt. :D Kipróbálnám mindet, lehet? :lol:
Jó kis oldalt sikerült összehozni, áááá, ellopták a... megvan! :D Gratulálok az oldalhoz! Nem volt meg a "G"! Tetszik nekem itt.
Jaj, Daniell! Itt megint mindenki róla beszél. :) Nagyon jó lett. Csókolom az ügyes kis ujjait érte, drága! Yuka szaivait lopva: Ilyen pici nő, ekkora hatalmas fantáziával!
Hűha, itt van a házigazdi. Most nekem annyi! :lol:
Yuka vagyok: csak kicsikét szerkesztettem, mert néhol képtelenség volt elolvasni a betűk felcserélése miatt. Nem töröltem egy szavát sem a nagyon hülyegyereknek, majd moderálhatja, akinek van ereje hozzá. Részemről passz. Túl fáradt vagyok hozzá.
|
|
|
 |
 | |  |
 |
 | |  |
 |
 | |  |
|
Yuka
|
 |
Elküldve: 2006. 10. 14. 18:19 |
|
|
|
 |
 |
Na, akkor megint itt. :D Kicsit kómásan, de már ébredezve.
Egész jót partyztunk, annak ellenére, hogy nem ennek indult, csak kényelmetlenül kellemetlen őszintézésnek. Ebből jött aztán, a bánatunkban, seggrészegen kirúgjuk a házoldalt is fékeveszett bulizás. A szomszédaink, meg ismét örülhettek. Nekünk olyan helyre kéne költözni, ahol a szinten csak mi lakunk, és az alattunk és felettünk lévő pedig üres. Talán nem néznének annyian rondán ránk, de legalábbis kevesebb átkot vonnánk a fejünkre általa.
Megsúgom, Elek segítséggel regelt be. Két másik szépséges állapotban levő fickó és leginkább Lilla navigálta.
Idézem: "Nagyon ügyes voltam ám, teljesen egyedül is ment volna, csak idejöttek tanulni tőlem. (totálisan értelem nélküli vigyor és intenzív bólogatás) Az avatárom és az aláírásom is tökéletesen kifejező, tehát profi! (büszkén kidüllesztett mellkas)" :lol: Nagggyon hüüüüüülye!
Ja, és az Ayase megfogalmazásában: magyarról-magyarra fordítást szó szerint kell érteni. :lol:
Most meg megyek... rendbeteszem a lakást! :( Mindenkinek további jó időtöltést!
És Ayase, köszönöm, hogy így viszonyulsz a barátaimhoz, főként Elekre gondolok és köszi... mindent. :oops: *imád Ayase* és *simiz Ayase*
|
|
|
 |
 | |  |
 |
 | |  |
 |
 | |  |
 |
 | |  |
 |
 | |  |
|
Yuka
|
 |
Elküldve: 2006. 10. 18. 00:27 |
|
|
|
 |
 |
Édes Istenem! Sajnálom Ayase. :( Gyógyulgassál mihamarabb.
Eleknek, - saját bevallása szerint, - pillanatnyi szívmegállása volt, mikor megtelefonoztam a hírt.
Vidéken dolgozik most, ezért nem tudott átjönni, hogy bejelentkezzen, de üzeni: "Hurkapálca, Ayase drága! Az befér a gipsz alá, ha viszket majd. Csókolom a beteg kiskacsódat! Jobbulást kedves!"
A teljesség igénye nélkül, a reagálásokból szemezgetve:
Jobbulást! Puszi! Gyógyulj meg! Szeretünk! Imádunk! Várunk vissza! Vigyázz magadra!
(Lilla, Balázsom, Micu és Alan (fontos volt! muszáj volt felhívnom őket, na!) Ági és Miki, Adri és Tomka, Netti és Lexa, Rita, Jaya, Isti, Gabi, Gabka, Móni, Sanya... ezer bocs azoktól, akikkel még nem közöltem és ezért nincs itt a nevük... majd sütök nekik valamit engesztelésképpen.)
Végül pedig jókívánságos, sok-sok csokis(!), igaz, csak virtuális :oops: , hólabdát küldök Neked. Puszilunk mindannyian és most már nagyon vigyázz magadra... de tényleg. *nagyon hiányzik az a szivecskés szmájli*
|
|
|
 |
 | |  |
 |
 | |  |
 |
 | |  |
 |
 | |  |
 |
 | |  |
 |
 | |  |
 |
 | |  |
 |
 | |  |
 |
 | |  |
 |
 | |  |
|
Yuka
|
 |
Elküldve: 2006. 10. 23. 02:11 |
|
|
|
 |
 |
Napok óta net nélkül... elvonási tüneteim vannak. :shock: Most bepótolom a lemaradásokat, hajnalig a gép előtt leszek! (ja, ha hagynák!)
Olvastam - volna - Hagakute legújabb történetét, de az első pár sor után eldöntöttem, hogy kell nekem először a manga... nem jött össze. :) Hamvába holt elhatározás volt! Annyira birizgálta a fantáziámat, hogy csak nem bírtam várni vele. Majd, ha megnéztem a mangát, akkor újraolvasom. :wink:
Az elején bennem keletkező képzavar után - ami ugyebár csakis a manga, általam nem ismertségének tudható be - egyáltalán nem zavart, hogy nem tudom ki kicsoda. :D 100%-osan egyetértek Vik hozzászólásával, nem semmi módon ír yaoit ez a srác. És a csavar a végén, ami annyira jellemző a történeteire... itt is megvolt. Mosolyt varázsolt, köszönöm. (Szomorkás mosoly, de akkor is mosoly!) Fájdalmas, érzelmes és szép. És a legvégén kapok egy kis feloldozást; benne van a reményteljes "talán"... nekem.
A vége "felirat" után olyan irányba álmodja tovább a történetet az olvasó, amerre akarja... az én álom-irányommal minden yaoi iránt lelkesedő emberke elégedett lehet, de gondolom, nem haragudna meg érte senki, ha Hagakute megírná a saját folytatását. :wink:
Lehet, hogy önző kicsinyes dög vagyok, de én szeretnék még érzéseket kapni és ebben nagy segítség Hagakute. (Igaz, van még egy-két olyan személy, aki a szivárvány színeit csempészi a hétköznapjainkba és leírhatalan érzelem-kavalkádot nyújt, ez nem is vitás, de számomra a paletta Hagakute írásaival teljes!) Szeretnék még a történeteivel találkozni az oldalon. Minden egyes írása után erősödik bennem; szeretem ezeket a ficeket, szeretem a stílust, szeretem a megdöbbentő végeket... mindent! Köszönöm.
Remélem, Ayase gondolja jól és tényleg nem ez az utolsó... *fohászkodik*
|
|
|
 |
 | |  |
|
Hagakute
|
 |
Elküldve: 2006. 10. 23. 09:58 |
|
|
|
 |
 |
Hát minden kedves érdeklődőnek és olyannak aki vette a fáradtságot hogy elolvassa a semmiségeket amiket írtam nagyon nagyon köszönöm.
Ilyen napokon, mikor az ember lelkére rátelepszik a kinti időjárás, és amikor valóságos érzelmi és lelki sokk-sorozat éri, nagyon sokat segít ha ilyen kedves szavakat olvashat.
Hogy az utolsó lesz-e?
Amikro ezt a kijelentést tettem, hogy ez lesz az utolsó, akkor még nem értek azok a hatások amik azóta... a yaoi írás nekem mindig azt jelentette, hogy egy olyan kifacsart, feszült, ugyanakkor menekvést nyújtó helyzetet teremtek, amiben én kiélhetem az épp aktuális bánatom, bajom, satöbbi... A kijelentédemet kb 3 napja tettem. Senkit nem akarok sem untatni magammal, se nem akarok nagyképű kijelentéseket és vagtában szórt ígéreteket tenni, de... annyi "ihlet" (esetemben negatív érzelem) gyűlt össze, h azt a "síma" írásaimban nem feltétlenül tudom kiadni. Ayase tudja milyenek a simák is ^^, h annak is megvan a maga állandó színtere satöbbi... de ez itten egy yaoi hely. Szóval a lényeg...
Lesz még fic... amíg ezeket meg kell tapasztalnim, amíg ezeket át kell élnem, addig lesz fic, csavarral, érzelemmel, fájdalommal... talán örömmel... na de azrét ne akarjunkmindent^^!
Domo arigatou minna-sama!
|
|
|
 |
 | |  |
|
Yuka
|
 |
Elküldve: 2006. 10. 23. 23:12 |
|
|
|
 |
 |
Most... most tartok ott, hogy nem igazán tudom mit mondjak. Vik fordítása...*kérem a szivecskés szmájlit*
Első gondolatom az volt, hogy imádom a fic humorát, sziporkázó, szellemes. :D Aztán, ahogy a történet haladt előre, már azt is tudtam, szerelmezni fogok vele. Igen, megtörtént. Szerelem a javából. :oops: Később arra gondoltam, bele fogok dögleni... annyira szép és fájdalmas, szívszorító, önfeláldozó és tiszta, szerelmezős, simogatós, lélekgyönyörűs... *hol az a szerelmes szmájli?*
Szeretném elmondani mennyit érzést-érzelmet adott, de úgy érzem nem sikerül. Még nagyon a hatása alatt vagyok.
Szinte fizikailag fájt a vége szócska és én azon kaptam magam, hogy próbálom megfogalmazni az érzéseimet, de valami súlyos baj lehet velem, mert állandósult mosollyal arcomon, folyamatosan ömlenek a könnyeim és csak a nyakörv felirata pörög-forog a fejemben.
Nem érzem, hogy bármi értelmeset tudnék írni, folyton elrévedő tekintetem előtt, csak a gyönyörű, szeretem, köszönöm szavak táncolnak.
Először is, köszönöm a szerző humorát, fantáziáját megcsillogtató történetet, legfőképp azt, hogy bármennyit változtak a karakterek, bármilyen nem szokványos helyzetbe kerültek is, a jellemek valahogy mégis megmaradtak. Le a kalappal előtte, imádom a mangát, és most olyan szépséget művelt a szereplőkkel... beleszerelmesedtem a történetbe.
És hát, és hát, Vik... *mélyen meghajol* Tisztában vagyok vele, hogy Neked a fordítás nélkül is élvezhető volt, mégis elérhetővé tetted számunkra, rengeteg munkával és - végigolvasva, - úgy érzem, szívvel-lélekkel. Köszönöm, hogy megtaláltad, lefordítottad, megosztottad. Egy kedves ismerősöm fordítókkal-fordításokkal kapcsolatos gondolatai jutnak eszembe: "Az alapötlet ugyan nem a Tiéd, de ezek akkor is a Te szavaid-mondataid, a Te választásod, ízlésed." Teljes mértékben egyetértek vele és csak megköszönni tudom Neked.... gyönyörűségesre sikeredett.
Jaj, el ne felejtsem... a borító :!: Csodaszép lett.
|
|
|
 |
 | |  |
 |
 | |  |
|
Vik
|
 |
Elküldve: 2006. 10. 25. 08:19 |
|
|
|
 |
 |
Örülök, hogy tetszett a sztori! Azt tudom, hogy én elsőre beleszerettem és szinte azonnal nekiálltam fordítani, mert egyszerűen nem bírtam ki, hogy másnak ne mutathassam meg, mennyire jó. Kirsy, sajnálom, hogy nem láttad a borítót, bár valami gond van vele egyébként is. Nem sikerült rájönni, hogy miért, de ha feltöltjük a szerverre, teljesen homályos lesz a kép, pedig a valóságban tökéletesen éles. :? Ha gondolod, akkor elküldöm neked.
|
|
|
 |
 | |  |
|
Thia
|
 |
Elküldve: 2006. 10. 25. 08:33 |
|
|
|
 |
 |
Ha belekotyoghatok...
Az ilyen képfeltöltős szerverek, pont azért, hogy senki se tudjon hatalmas fájlméretű képeket feltenni (ezt nem a te borítódra mondom Vik), amikor feltöltöd a képet saját maga lekicsinyíti egy bizonyos méretűvé. És ez sajna a kép minőségén meg is látszik.
Ha valamilyen olyan képet akarsz feltölteni, ami túl nagy, akkor előtte ajánlatos Photoshoppal, vagy más komolyabb képszerkesztővel lekicsinyíteni. Ezeknek az a tulajdonságuk, hogy bár a fájlméret kisebb lesz, te mégsem fogo ezt látni, mert nem rondítja a képet.
De ettől függetlenül megeshet, hogy ezek után is lerondítja a szerver... Lásd az aláírásom. Ennek nem ilyennek kellene lennie, hanem sokkal szebbnek.
Ha nem lettem volna tiszta, a kép fájlméretéről volt szó, nem pedig magáról a képméretről (pixeles paramétereiről).
(Anyám, ez se lett valami szakmai szleng mentes hozzászólás...)
--------------------------
Bocsánat de ezt muszály elújságolnom!
KIADJÁK A GRAVITATION 2-t EURÓPÁBAN! Jaj ez akkora hír nekem. :mrgreen: Áh, már nagyon várom.
|
|
|
 |
 | |  |
|
Airisu
|
 |
Elküldve: 2006. 10. 25. 10:29 |
|
|
|
 |
 |
Khmm. Nem is tudom hol kezdjem... Tegnap délután Nio kezembe nyomott egy köteg lapot, mondván: ?Olvasd el, nem fogod megbánni ? életem legnagyobb olvasási élménye volt?. Magam is nagy betűfaló vagyok, így igencsak felcsigázott ezzel a kijelentéssel. Ennek ellenére este szépen hazamentem, beültem a számítógép elé és csak hajnali 2 után bírtam elszakadni előle. Naivan azt terveztem, hogy elolvasok egy-két fejezetet aztán szunya.... Már az első oldalon teljesen magával ragadott a történet és nem volt megállás ? faltam az oldalakat, Ryu gondolatait, Daniell csacska csevegését és kettőjük édes-keserű-könnyes-vidám történetét. Amikor arra eszméltem, hogy már csak 2 lapot tartok a kezemben ? teljesen kétségbeestem: ?Nem akarom, hogy vége legyen! MÉGMÉGMÉG!? És persze addigra már túl voltam egy igen intenzív érzelmi hullámvasúton. Aztán jött Daniell Sóhaj-monológja és nem tudtam megálljt parancsolni a könnyeimnek... Szép lassan, oldalról oldalra beleszerelmesedtem mindkét fiúba...
Köszönöm a hihetetlen, felejthetetlen élményt, Ayase! (Nió, persze neked is, hogy megmutattad.) Befejezettnek éreztem a Daniellt, de alig várom a következő fejezeteket ? már most hiányoznak a fiúk... Kibérelték a szívem egyik kis csücskét és úgy látom, hosszú távon terveznek maradni... Addig is, amíg jönnek az új fejezetek, újra és újra át fogom élni a csodát.
Egyúttal hadd gratuláljak a mesegyönyörű honlapodhoz! Kizuna & Masa x Kai forever!
|
|
|
 |
 | |  |
 |
 | |  |
|
Nio
|
 |
Elküldve: 2006. 10. 25. 14:36 |
|
|
|
 |
 |
Szégyen gyalázat hogy eddig még nem írtam be semmit ide a Daniellel kapcsolatos élményeimről, pedig alig tértem magamhoz amikor elolvastam, olyan hatást tett rám. Így az a furcsa helyzet adódott elő, hogy Airisu akinek én ajánlottam a Daniellt előbb postolt nálam. Persze ez nem gond egyáltalán, csak kicsit elszégyeltem magam. De van mentségem, mégpedig az, hogy közvetlenül miután befejeztem a Daniellt kapcsolatba léptem Ayase-val és órák hosszat beszélgettünk a témáról. Így újat nem is tudok itt mondani, hiszen mindent részletesen kifejtettem neki személyesen. Csak annyit összefoglalóan, hogy Ayase, elképesztően magával ragadó, elgondolkodtató, szívszakasztó és ugyanakkor mégis fantasztikus humorral átszőtt művet alkottál. Olyat amit bármikor el tudok képzelni a könyvesboltok polcain. Semmivel sem érzem kevesebbnek mint a profi írók műveit, sőt... sokkal nagyobb hatást tett rám, mint sok más hivatásos író regénye amit olvastam. Már az első pillanattól kezdve magával rántott a történet érzelmileg, fülig merültem Ryu-san érzéseibe és szenvedésébe, reménytelenségébe. Kevés olyan írást olvastam ahol már az első fejezetben ennyire azonosulok a szereplőkkel és érzelmileg ennyire hatnak rám. A Daniell esetében ez így történt. Fantasztikus dramaturgiai húzás volt tőled hogy ezzel a csók jelenettel nyitsz, az olvasókat azonnal teljesen belevonod a történetbe, beletaszítod Ryu érzéseinek kellős közepébe, hogy aztán az ember remegő szívvel, reménykedve és izgalommal, félelemmel telve várja hogyan tovább.
A csók leírása döbbentesen nagy élmény volt számomra. Talán a leghosszabb csókjelenet amivel életemben találkoztam, de egy pillanatig sem éreztem hogy túl sok lenne, sőt a szívem szakadt meg amikor vége lett. Egészen a bátortalan és akaratlan kezdettől a viszonzott, szenvedélyessé fokozódott befejezésig végig együtt éreztem, szenvedtem, lelkesedtem, örültem, hevültem és féltem Ryu-val. A végén pedig Daniell búcsújakor és Ryu összeomlásakor én magam is összezuhantam kissé, főleg a kabát megtalálós jelentnél. Ezzel az első fejezettel nagyon nagyot alkottál Ayase és később abszolút méltó tudtál marani a remek kezdéshez sőt....
A második fejezetben ismerjük meg igazán Daniell jellemét és azonnal szívembe zártam a srácot. Egyszerűen imádom őt, pedig az életben eddig nem álltak hozzám közel az ilyen személyiségű, bohókás, bolondos, elvont karakterek. Valószínűleg ugyanolyan idegesítőnek érezném őket mint Ryu az elején Daniellt. De Daniell mégis más, ő egyszerűen imádni való, bármikor szívesen megismerkednék vele és lennék a barátja.
Fantasztikusan eltaláltad mind Ryu, mind Daniell karakterét, el sem tudom képzelni hogy vagy képes ennyire különböző személyiségeket ilyen hihetően és élethűen, valóságszerűen visszaadni. Egy pillanatra sem éreztem egyik esetében sem hogy valami olyat mondanának és tennének ami nem passzol az addig megismert személyiségükhöz. Abszolút következetesen és hihetően van a jellemük bemutatva, és Ryu esetében ez a jellemábrázolás egyre mélyül és fejlődik. És meg kell, hogy említsem Seikit is aki talán a kedvencem hármójuk közül de nem, ez mégsincs így mert mindhármójukat egyformán szeretem, kit ezért kit azért. Mindenesetre Seiki elképesztően eltalált karakter, és ahogy az ő érzései, mélységei is felszínre kerülnek úgy váltam egyre inkább imádójává. Seiki és Ryu fiatalkori kapcsolata és szerelme pedig olyan gyönyörű és szívhez szóló hogy ha nem lenne Daniell akkor nagyon sajnálnám, hogy vége van (legalábbis egy bizonyos formájában, hiszen attól még egy olyan szoros kapcsolat van jelenleg is köztük ami szerintem túlmegy a barátságon). De Daniell létezik és ezután természetesen csak egy vágyam lehet, hogy ő és Ryu boldogok legyenek együtt.
Rengeteg mondandóm és kikívánkozó élményem van még a Daniellel kapcsolatban de nem akarom a postot kilométeresre húzni így inkább abbahagyom. A téma lezárásaként csak annyit, hogy nekem a 2. kötet vége teljesen lezártnak és happy endnek hatott ráadásul egy különleges és nem cukormázas és szirupos happy endnek. Ez is olyan valósághűvé tette az egészet. Egyértelmű hogy a szerelem kölcsönös köztük és hogy előbb-utóbb végleg összekerülnek de Daniellnek időre van szüksége, hogy megeméssze, feldolgozza magában a helyzetet. És ez így tökéletes és hihető befejezés. Gartulálok a megoldáshoz Ayase.
Természetesen ennek ellenére nagyon örülök, hogy folytatod a Daniellt és alig várom már, hogy a 3. kötet felkerüljön végre. Tudom hogy pofátlanság ilyet kérni de siess, siess légyszi mert nagyon nehéz a várakozás.
És csatlakozva Airisuhoz én is szeretném megköszönni az élményt amivel megajándékoztál, miközben a Daniellt olvashattam!
És a Daniell terjesztésével kapcsolatban még annyit, hogy anyuval is elolvastattam az első 3 fejezetet és neki is nagyon tetszett. Kérte is a többit és természetesen el is láttam vele. Várom majd a reakcióit és az a gyanúm, továbbra is pozitívak lesznek. És tekintve , hogy ő már 62 éves, azt hiszem ez is egyértelműen mutatja, milyen minőségi és hatásos történetet írtál.
A honlapod pedig tényleg nagyon szép, nekem mint Masa x Kai fannak különösen. Látam már Vik néhány munkáját (a Masa xKai-s avatarjaidra gondolok) és már ott is el voltam ájulva de ismét leveszem a kalapom Vik tehetsége, ügyessége és ízlése előtt.
És még egy dolog Vikkel kapcsolatban. Olvastam a Finderes fanficjeidet Vik, és imádtam őket elejétől a végéig. Olyan mértékben eltaláltad mind Asami, mind Akihito személyiségét, hogy teljesen olyan érzésem volt mintha a mangát olvasnám. Maguk a történetek is teljesen olyanok voltak mintha a mangából lettel volna kivéve. Szerintem ha Ayano megkapná ezeket a fanficeket azonnal belerajzolná őket a mangába, mert annyira tökéletesen illenek a Finder történetéhez, szellemiségéhez és stílusához. Én sokáig nem akartam fanficeket olvasni mert nem hittem el hogy lehet teljesen karakterhű rajongói történeteket írni, de hála Ayase-nek, aki ellátott pár fantasztikus írásművel, ez a véleményem teljesen megváltozott azóta. Nem is lehetett ez másképp ha olyan dolgokkal találkoztam, mint pl. a Te Finder adaptációid vagy Ayase Kizuna történetei vagy Jude Tokyo-Babylon/X mesterművei. És hadd jegyezzem meg, hogy Asamiba eddig is tökéletesen bele voltam zúgva de a Te írásaid Asamija csak még jobban elmélyítette rajongásomat. Mázlista Akihito!!!!!! Nem is tudja milyen szerencsés!!
Tegnap nagyvonalakban elolvastam a Kulcsot is. Mivel nem volt sok időm, néhény részletet átugrottam, és főleg Asami Akihito kapcsolatára koncentráltam, így majd el akarom nemsokára olvasni rendesen is. Meg kell mondjam, hogy voltak részek ahol mosolyogva csóvátam a fejem és úgy éreztem sem Akihito de főleg Asami nem tenne,vagy mondana soha olyat amit a fanficben, de azért ettől függetlenül kifejezetten tetszik ez az írásmű. És bár Asami személyiségét időnként nem érzem hűnek a manga Asamijáéhoz, mert vannak dolgok amiket Asami szerintem sosem tenne vagy mondana úgy ahogy a Kulcsban teszi, azért hazudnék ha azt mondanám, hogy nem esett jól a lelkemnek egy nyíltan szerelmes és gyengéd Asamit látni. Számomra ugyan az igazi Asami a manga és Vik fanficjeiben található Asami de azért a Kulcs Asamija is belopta magát a szívembe és több helyen itt is sikerült elkapni Asami valódi személyiségét és ezt jól vissza is adni. Szóval nagyon örülök hogy ezt a fanficet Vik lefordította és elérhetővé tettétek, mert kár lett volna kihagyni. És csatlakozva a már e témában előttem szólókhoz, gratulálok Vik a fordításhoz, mert nagyon szórakoztató, humoros, stílusos és ahol kell romantikus. Abszolút egyetértek azzal, hogy bár magát a történetet valaki más írta meg a saját ötlete alapján de Te a fordításba beleadtad a saját stílusodat, személyiségedet, érzelmeidet, ötleteidet és így egy egyéni, sajátosan egyedi és Vikes változat születet. És ez a változat nagyon jó. Nem volt szerencsém az eredeti angol verzióhoz, de biztos vagyok benne, hogy a Te fordításodban egy különleges interpretációt kaptunk. Még azt is könnyedén el tudom képzelni, hogy jobbat mint az eredeti.
|
|
|
 |
 | |  |
|
Ayase
|
 |
Elküldve: 2006. 10. 26. 13:40 |
|
|
|
 |
 |
INFO: Hiba elhárítva, A Kulcs borítója originál Vikkes minőségben szedhető.
Jobbkezes gipsz még mindig elvihető, jelentkezni nálam lehet. :D
Megparancsolták, hogy nem írkásszak... lesz nekem majd dádá és ágylába :twisted: Úgyhogy csak röviden.
Nio. A Kulcs. Nem értünk egyet. Biztos vagyok benne, hogy a Target in the finder Asamija a büdös életben nem produkálta volna ezen reakciókat, de! A Kulcs Asamija kicsit más tészta. Magatehetetlen állapotba került és talán életében először rá volt utalva egyetlen emberre... szerintem ez elég okot ad a továbbiakban a változásra. Mindazonáltal hogy kicsit másabb lett a kép, úgy érzem a jelleme maradt. Szuperseménk nekem úgyanaz a dög csak kapott némi érzelem dózist, és a kis Akihitoról (aki mint tudjuk mostanában már véres ingcafatokat ölelgetve Asami után vágyakozik... nemérdekel hogy spoiler :P ) meg aztán tényleg pontos képet festett. DE! Ahány ember... szóval uncsi lenne ha agyforgásunk egyezne. :D Mindenki mást lát, így tökéletes.
Nyergelésző festő fiú... :D Köszönöm a postot, talán helyesebb lenne műelemzésnek nevezni és ettöl, bármennyire is akarom nemtom leküzdeni a ... ---> :oops: :oops: :oops: Jólesik látni, hogy ilyen nagy hatással volt rád, bár a hozzászólásod után azt mondanám, hogy maga alá dózerolt. Annyira remélem, hogy az érzés marad, és a lelkesedést nem mossa el a harmadik kötet.... és ha már itt tartuk!
Daniell! Kaptam segédkezet!!! A 3. kötet elsö két fejezete majdnem holnapkész hála a dockigubancolómnak! Szóóóval közeleg a újboli frisssss talántalán hétfőn :wink:
És még egy jóhír! (hahh! én vagyok a mikulás) Egyes hentai nőszemélyek is készülnek pár szemérmetlenűl nyálcsorgatásra késztető sztorira... :twisted: Lehet tippelni, na kiiiii? :D
És a végére... hát nem gyönyörűséges az aláííírajándék??? *Imádimád köszönik*
|
|
|
 |
 | |  |
 |
 | |  |
 |
 | |  |
|
Nio
|
 |
Elküldve: 2006. 10. 26. 15:18 |
|
|
|
 |
 |
Ayase, azt hiszem pontosítanom kell a Kulcs kapcsán Asamiról tett megjegyzésemet. Szóval attól hogy időközönként úgy éreztem, hogy az itt található Asami olyan dolgokat mond vagy tesz amit nem tudok elképzelni a manga Asamijáról (ezt te is megerősítetted az előző postodban) még nagyon tetszett a történet és el voltam kellőképp ájulva és érzékenyülve ettől az új Asamitól. Írtam is hogy milyen jól esett a szívemnek egy nyiltan szerelmes és gyengéd Asamit látni. És igazad van abban, hogy a Kulcsban olyan események történnek amik befolyásolhatják, alakíthatják egy ember személyiségét, még Asami-samaét is. Ma újraolvastam pár részt a Kulcsból és beismerem, tényleg sikerült megtartani Asami alapjellemét az írónak. Olyan cool megjegyzései vannak de olyanok. És azt is be kell vallanom, hogy annál a résznél ahol Akihito megsebesül és Asami magából kikelve ordítozik az embereivel hogy ha Akihito meghal akkor mit fog tenni és utána Akihitonak való könyörgése hogy tartson ki és az elszántsága, hogy megy neki segíteni.... hát .... kicsi szívem tripla sebességre kapcsolt. És amikor megjelenik Akihito látóterében és véres , koszos, kimerült és gyönyörű...aaaahhhhhhhhhhhh. Bocsánat amit most ide leírok de ez a rész határozottan orgazmikus élmény volt számomra. Na és amikor bevallja Akihitonak, hogy könyörgött neki hogy ne adja fel, mert a világ végéig is üldözné, bárhonnan visszahozná de a halálból nem tudná... szóval igaz ami igaz, ennél a résznél hideg és meleg kellőképpen futkározott rajtam függetlenül attól, hogy mit gondoltam arról, hogy mondana-e ilyeneket az általam a mangában megismert Asami vagy sem. És a végén a nyakörv felírata, nahát az aztán végleg betett.
Szóval el kell ismernem, bár még mindig fenntartom, hogy jelenleg a manga Asamijától nehezen tudok ilyen mondatokat elképzelni (bár ki tudja hová fejlődik még a manga története és Asami személyisége, minden lehetséges) azért nagyon de nagyon jó volt a Kulcsban levő Asamit "látni és hallani". És duplán jó volt hiszen -töredelmesen bevallom- a mangában is arra vágyom hogy egyszer vesse le a megközelíthetetlen lelkű, érzéketlen macsó álarcot és mutassa ki valamilyen szinten, hogy igenis szereti Akihito-t. Persze amúgy Asamis módon, hiszen tőle extra romantikus szerelmi vallomásokat nem nagyon lehet várni.
Szóval összefoglalva igenis beismerem, hogy nagyon tetszik a Kulcs kissé megváltozott Asamija és minden változás ellenére benne van a manga cool, cinikus Asamija is. És milyen hot tud lenni amikor ezek ketten azt tervezgetik, hogy mit fognak egymással tenni 6 hét, azaz 5 hét egy nap 23 óra múlva.... :oops: Az ember lánya azt sem tudja hova csorgassa a nyálát belegondolva a felvázolt eseménybe. Nagy kár hogy nem kaptuk meg a Kulcsban az említett időszak eltelte utáni első együttlétüket.
Nem tudom az említett hentaii nőszemélyek milyen témában fogják az olvasók képzeletét lángra gyújtani de remélem, pótolni fogják a Kulcs olvasása során bennem támadt ilyen irányú hiányérzetet. Kíváncsian várom a műveiket.
És bocsi ha kissé túl egyirányba terelődtek postom vége felé a gondolataim de 1. nem tehetek róla Asami és Akihito párosa rám mindig így hat. 2. Ez is mutatja, hogy a Kulcs tényleg milyen jó és hatásos darab, mert az Asami és Akihito között feszülő szexuális feszültség igencsak célt ért nálam.
Az aláírásod pedig egyszerűen csodás. Kár hogy nincs kalaplevevés közben ájuldozva hajlongós emotikon, mert most biztos azt szúrnám be ide. Nem elég a Masa x Kai páros ráadásul még egy általam imádott kép lett ilyen profi módon és gyönyörűen aláírásképpé alakítva... Vik nagysága előtt csak leborulni tudok.
És még egy utolsó mondat a Daniellről. Tuti biztos vagyok benne, hogy a 3. rész nem csökkenteni hanem méginkább elmélyíteni fogja a történet és szereplők iránti szeretetemet. Nagyon várom már a hétfőt az biztos.
|
|
|
 |
 | |  |
 |
 | |  |
|
Wyndua
|
 |
Elküldve: 2006. 10. 27. 19:50 |
|
|
|
 |
 |
Olyan rossz, hogy mindíg, csak hétvégén jutok géphez, mire ideérek, már minden szépet sjót elmondtatok hejettem... :(
Azért, ha nem, akkor ismétlek egy picit :D
Nos, a Kulcsba én is beleestem :D Imádom Asamit :oops:
Számomra kissé furi volt emberinek látni, talán, mert pont a hidegségét, és a szadizmusát szerettem meg, de egy cseppet sem csalódtam, nagyon tetszett :D
KÖSZÖNÖM, KÖSZÖNÖM hogy olvashattam!
Az új Daniellt, meg a friss írásokat én is nagyon várom!
Frisstörténet elvonásom van, miután a Kulcsot legalább ötször elolvastam a héten :oops: :D 8)
Sok sok Puszi mindenkinek!
És Ayase: Már elig várom, mikor tudod részletesen kifejteni a véleményedet :) Millió jókívánságom...
|
|
|
 |
 | |  |
|
Jeevika
|
 |
Elküldve: 2006. 10. 27. 22:51 |
|
|
|
 |
 |
Hello mindenkinek!
Ma, hála egy számomra nagyon kedves nőszemély kezdőlapbeállításának eljutottam ide is és miután szinte az egész napom itt töltöttem, úgy gondoltam elmondom a benyomásaimat. :wink: Eddig csak papíron találkoztam az ittlévő történetek egy részével. Ma bepótoltam a lemaradásom és de jól tettem! :lol:
Végigolvastam a fórumot és haragszom Yukára, mert az én nevem nincs felsorolva a jobbulást kívánók között és kiengesztelő SÜTIT MÉGSEM KAPTAM! :cry: Lécci Ayase gondolj a listára engem is! Jobbulást neked!
Ayase: Daniell közkézen és közszájon forog a társaságban. Egytől-egyig szeretjük, imádjuk. Most már én is. :oops: Yukát és a többieket a nővéremen keresztül ajándékba kaptam és keveset vagyok velük. Megvan nekem a saját őrült bagázsom, akikkel országot járok, kocsmázom, szórakozom, de ott nem tudok yaoiról beszélni senkivel! Ezért muszáj ellátogatnom a tesómékhoz feltöltődni néha. Az egyik ilyen "néha"-kor megkaphattam volna Daniellt, de sok papírnak látszott, nekem meg megint kevés időm volt. Kértem vmi rövidebbet. Akkor kaptam a Sivatag Rózsáját! :ohoo: Jaj nekem! Nagyon-nagyon :love: akkor már bántam, hogy Daniellt visszautasítottam, de egy hét múlva /nagy szó, ez nálam!!!/ már ott voltam érte. Életem legszebb love story-ja volt! És beleestem az Ayase stílusba, mint vak sírásó a gödörbe. Imádtam minden mozzanatát és ahoz képest milyen sok papírnak tűnt első ránézésre, kis idő múlva, legalábbis úgy tűnt, alig pár perce kezdtem bele, megdöbbenve észleltem, hogy NINCS TÖBB LAP! Elfogyott, vége lett! :cry:
Ez a történet pont olyan, ahogy én a környezetemben élő melegek életét látom. Ryu... annyira valódinak éreztem és fájt, nagyon fájt ez a rejtőzködő, "soha magamat nem adhatom" élet, mert ha kiderül, akkor kitaszítottá, meg nem értetté válsz és egyesek szemében rosszabb leszel egy állatnál is. Asszem ez volt az, ami talán a legjobb, legigazibb, melegekről szóló történetté emelte a szememben. Dany az egyik barátomra emlékeztet. Művész a drága! A mondatszerkezetei nem ilyenek :lol: de a személyisége, az állandó beszélőkéje, a szeme a szépre, a világ "másfajta" észlelése, érzékelése... a mi varázslényünk Ő. Egy percig nem volt kétséges, hogy szeretni fogom a szereplőidet. :dobb: Bőgtem a fájdalmas részeknél, mint az első fejezet vége, vagy mikor Seikivel beszél és elmondja, hogy mennyire szereti Danyt, mikor álmodik, mikor az apja azt mondja, hogy nem a fia, mikor belemegy egy megbotránkoztató kis játékba Seikivel az apja előtt és utána zokog... és zokogtam a szépséges jeleneteknél is, mikor Dany megérkezik hozzá és akadozva mesél és Ryu rájön, hogy Ő volt az ágyánál, Ő hozta vissza, Ő nem engedte és hálát adtam az égnek, hogy egyedül voltam a szobában és senki nem látta mennyire magába szippantott a meséd és én mennyire nem voltam már önmagam. Együtt féltem, reméltem, fájtam, szenvedtem, örültem és együtt éltem a karaktereiddel. És persze kacagtam is főleg Daniell mondatain, tettein, de Ryu /Daniellre, vagy az ötleteire tett/ reakcióin is. Valaki egy előző hozzászólásban valami olyasmit írt, hogy érzelmi-hullámvasút. Igen, ez a legmegfelelőbb szó rá, de én száj- illetve ujjmenésben szenvedek. Gyári hiba! Képtelen vagyok rövid postot összehozni! :lol:
Yuka ismertetett meg jópár yaoi mangával és anime, ova mozizáson is voltam nála. Hála neked gyógyíthatatlan Kizuna, illetve Masa&Kai imádatban szenved, ezért lassan mi is. :wink: Ezzel csak azt akarom felvezetni, hogy: imádimád Sóhajom dizájn és Ayase Kizuna ficek! :ohoo:
Vik: Ezek az írások azok, amik nekem bármikor jöhetnek. Kellően szókimondó, mindent megmutató, kicsit /ici-picit :lol: / perverz. A Gundam Wing és a Finder fic egyaránt. A Finder nagy kedvenc, a ficek Asamija meg, hát teljesen Asami-sama! :love: Imádom őket!!!
A Kulcs... az más, bár Asami az acélgerincű, beszólós, magasról lenézős dög, mégis kicsit több, akartam ezt az Asamit látni és hála neked, mert lefordítottad, meg is kaptam. Szép és szívszorító és ezen is elpityeredtem és a nyakörv felirata... nagyon akartam, hogy valaki egy ficben ezt tegye velük. :love: :dobb: A történet humora meg fergeteges! Legszivesebben idéznék, de akkor lehet, hogy az egészet bemásolnám ide. :lol: Köszönöm, hogy lefordítottad.
Hagakute: Ezeket a történeteket szinte mindet ismertem már, kivéve a Lázálom címűt. Yuka tudja, mi az ami tetszik, ami megfog egy írás kapcsán, milyen ízléssel válogatok kedvenceket, ezért a Te ficeidet rögtön ideadja, ezekért képes felhívni is! Egyébként félévente egyszer, ha rámcsörög. Szeretnék nagyon sokat olvasni tőled, imádom ezeket az írásokat, szeretem, hogy megdöbbentenek, szembesítenek, szeretem, hogy fájnak. Köszönöm őket. Írtad, hogy a rossz történéseket tudod ezeken keresztül feldolgozni, kiírni magadból, biztos ezért is sötétek, vagy szomorúak... engem itt meg fognak lincselni, jobb esetben "csak" kitiltanak! :oops: Azt kívánom, soha ne kelljen yaoi történetet írnod! Hiányoznának nagyon, de... DE!
Csak, hogy többen megnyugodjanak, bármit is kívánok, az életben rengeteg pofont kapunk és míg ezek vannak, Hagakute ír nekünk. /Ha jól értettem, a hozzászólásodban vmi ilyesmit ígértél./
A post eleje kivesézős, a vége agyilag zokni, fáradt, összecsapós. Na, gratu Jevi! Szép volt! Ismét csak jártatom a lepcses szám, de értelme semmi!
|
|
|
 |
 | |  |
|
Yuka
|
 |
Elküldve: 2006. 10. 29. 11:04 |
|
|
|
 |
 |
Köszönöm Ayase! :ölel: Azt, hogy szóltál, nézzem meg Dany friss és azt is, hogy elég volt neked éjjel annyi és olyan reagálás, amit kicsit kábán épp produkálni tudtam. :oops:
Most megpróbálok kicsit összeszedettebb kommentet összehozni. Nehéz, nagyon nehéz. :izé:
Az elején nagyon jókat derültem és olyan végtelenül jó érzés volt Dany csacskaságából, különleges ragyogásából megint kapni. Nem is tudatosult eddig; mennyire hiányzott ez nekem! :love:
És most jön az, amit éjjel képtelen voltam elmondani: Ryu elmélkedése... a legtisztábban megfogalmazott gondolatsor, amit valaha olvastam a szerelemről. Olyan szinten valódi! Torokszorító. Soha életemben nem fogalmazódott meg így bennem és most... minden mondatot kétszer olvastam el és olyan érzések törtek rám közben... nem tudom eléggé megköszönni. Gyönyörű volt. :dobb:
Ryu Daniellhez fűződő kapcsolata olyan mély, tiszta, szép. Óhatatlanul eszébe jut az olvasónak a sajátja. Vajon az enyém van ilyen, valaha is volt ilyen? Szerettem én valaha, valakit ennyire? Az igaz szerelem ilyen, mikor bármit hajlandó vagy odadobni, az egész addigi életedet, életstílusodat, hogy Vele lehess, mikor tudni akarod, milyen mozdulatokkal végez a párod teljesen hétköznapi dolgokat, mikor csodaként raktározod el szíved mélyén azokat a kis bolondériákat, amik csak az Ő sajátságai, hol nyomja meg a fogkrémes tubust, hogyan tartja a lábát, mikor zoknit húz... tudom, kicsit idétlen, de a szerelem ilyen, mindent tudni akarsz Róla, minden apró mozdulata, Neked: varázslat. És ebből legfeljebb annyit fogalmazol meg: "szeretem, mindent szeretek benne."
És amiért azt írtam: torokszorító. Tisztán érezhető a benne megfogalmazott intenzív féltés, félelem. Mert ez egy ennyire komplex érzés. Ha neki fáj, neked duplán, mert hozzád tartozik, mert elveszel a varázsában és már nem Ő és Te vagytok, hanem Ti. Megszűnik a természetes emberi önzőség, az jó neked, ami Őt boldoggá teszi. És belepusztulsz, ha elveszíted, mert fontosabb neked a levegőnél is. Ő a mindened, Ő az életed és úgy érzed általa, vele, Te is jobb ember vagy. Ő csillapítja éhed, szomjad, Őt lélegzed be minden együtt töltött pillanatban és egyetlen pillanatát, pici mozzanatát sem szeretnéd elszalasztani.
Én ezt éreztem ki belőle. Nekem ezt jelentette: döbbenetes és csodás őszinteséggel, valódi varázslattal elmesézett szerelem. :dobb:
Olyan érzéseket kapok Tőled, Ayase, amiket képtelen vagyok eléggé megköszönni. Olyan képeket láttatsz, olyan csodát varázsolsz minden soroddal, annyira belevonsz a történetedbe a fantasztikus stílusoddal, hogy kicsit elfelejtem önmagam és együtt élek a szereplőiddel. És ez nagyon jó érzés. Soha nem fogom tudni eléggé megköszönni, hogy írsz, hogy vagy nekünk. :dobb: :ölel:
|
|
|
 |
 | |  |
 |
 | |  |
|
Hagakute
|
 |
Elküldve: 2006. 10. 29. 11:37 |
|
|
|
 |
 |
Jeevika:
Hagakute: Ezeket a történeteket szinte mindet ismertem már, kivéve a Lázálom címűt. Yuka tudja, mi az ami tetszik, ami megfog egy írás kapcsán, milyen ízléssel válogatok kedvenceket, ezért a Te ficeidet rögtön ideadja, ezekért képes felhívni is! Egyébként félévente egyszer, ha rámcsörög. Szeretnék nagyon sokat olvasni tőled, imádom ezeket az írásokat, szeretem, hogy megdöbbentenek, szembesítenek, szeretem, hogy fájnak. Köszönöm őket. Írtad, hogy a rossz történéseket tudod ezeken keresztül feldolgozni, kiírni magadból, biztos ezért is sötétek, vagy szomorúak... engem itt meg fognak lincselni, jobb esetben "csak" kitiltanak! :oops: Azt kívánom, soha ne kelljen yaoi történetet írnod! Hiányoznának nagyon, de... DE!
Csak, hogy többen megnyugodjanak, bármit is kívánok, az életben rengeteg pofont kapunk és míg ezek vannak, Hagakute ír nekünk. /Ha jól értettem, a hozzászólásodban vmi ilyesmit ígértél./
Köszi szépen az aggódást, és a dícsérő szavakat...
Ígérem nem fogom itt mindig lehúzni a hangulatot. Sajnos és egyben hála ajó égenk, még fogok írni. Amíg az meberek nem vágják az alapvető iratlan szabályokat, amíg a barátok az ostobaságuk és a fura humoruk miatt hátbaszúrják azt, aki bízik bennük, amíg az elkeseredett számvetésre támadással felelnek, addig én írni fogok.
Sajnos úg yalakult ki a -bocsi a kifejezésért- művészetem, h csak a negatív dolgokból tud táplálkozni. Így alakult ki a Hagakute... ezt hamarosan érteni fogjátok -_^!
Mégegyszer köszi mindenkinek és neked is Jeevika. Remélem a toivábbiakban sem okozok csalódást!
pá
|
|
|
 |
 | |  |
|
Ayase
|
 |
Elküldve: 2006. 10. 29. 13:05 |
|
|
|
 |
 |
:red: Látjátok? emokibővítés volt, és én beújítottam egy ilyenet is :red: Most élek is vele.
Huh, na szépen sorban.
Wyndua :love: Sztem minden gondolat fontos!!! Akkor öntöd amikor ide keveredel!!! Hihi :D
Üdv a fórumon Jeevika! Listáragondolás megtörtént. :mrgreen: Daniell sokpapír - juj de találó (Ez lehetne az indián neve). Bevallom, lassan már számomra is ijesztő méreteket ölt a sztori. Már nem lepődöm meg... sőt, szinte természetes nekem, hogyha összefutok pár sor ereéig bárkivel aki Yuka baráti társaságába tartozik, akkor egy olyan embert ismerek meg, akinek a betűi felérnek egy érzelembombával. Kipezsegnek az oldalról. :dobb: Leírhatatlan látni hogy ilyen élményt kaptál és köszönöm, hogy megosztottad :red: Remélem visszavissza jössz még olvasgatni!!!
Yuka (Paldóra akar vágni engem ez a nőszemély) Igen, valóban az éjjel folyamán kaptam egy olyan igazi májhízlaló mondat egyveleget amin kellemesen tűzcsapig pirultam, de Yuka-chan közölte, hogy kusza és összevissza beszél... teszem hozzá értettem minden szavát! :ölel: de ami ide került... Annyira idegelek minden egyes fejezet felkerülte elött, hogy vajon látni fogják-e akik majd olvassák, hogy amit láttatni akarok az tiszta, öszinte és valami megfoghatatlan. :red: És ilyenkor megnyugszik a lelkem, hogy sikerült. :red: És ami a furcsa... nem fogom fel miképp kiviteleztem. Én lenni :crazy:
Kirsy Egyet mondok! :red: :P
És egyébként is!!! :red: :red: :red: :red: :red:
Ne is foglalkozzatok a kettyóimmal a gipsz beszél belőlem. Lehet hogy kioldódik belőle valami szötymő ami a börömön keresztül az agyamra megy. :alien:
Megyek semmitse csinálni.
( :ceret: - sztem ez Daniell smile! Há nem olyan?? :D )
|
|
|
 |
 | |  |
|
Hagakute
|
 |
Elküldve: 2006. 10. 29. 14:52 |
|
|
|
 |
 |
Ayase:
( :ceret: - sztem ez Daniell smile! Há nem olyan?? :D )
Nem akarom a világért semkielemezni ezt a szmájlit, de ha az ott D akkor bizony az a kép AZBESZT bevonatú kell legyen ^^!
:ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha:
"- Daniell csak nem tüzet festesz?
- Jaj dehogy, csak közel álltam a vászonhoz!"
:ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha: :ha:
|
|
|
 |
 | |  |
 |
 | |  |
|
Balázs
|
 |
Elküldve: 2006. 10. 29. 15:32 |
|
|
|
 |
 |
Szia Ayase!
Lehet, hogy én leszek az első, akinek a szavai nem okoznak akkora érzelembombát, mint a Yukához tartozó többieké. Ezt is el kell kezdeni valamikor. Nem vagyok jó fórumozó és ez a post ajándék akar lenni, leginkább Életemnek, de remélem Te is szívesen fogadod majd a szavaimat. Most Yuka és Elek elmentek kicsit csavarogni, ráfér a Kedvesre... két napig altattuk, ki kell szellőztetni a fejét. Úgy gondoltam meglepem egy kis vallomással, itt, ezen a fórumon... mert ide mindig benéz.
Daniell az egyetlen történet, amit a témában olvasok, most vagyok túl az új fejezeteken is. Én nem csak mosolyogtam. Teli szájjal, hangosan röhögtem az első fejezeten. Az a humor, amit megcsillantasz az egész történet folyamán... nagyon bejön. Az első két kötet: döbbenetes volt tapasztalni, hogy - bár nem tartom magam korlátoltnak - tetszett, annak ellenére, hogy két férfi kapcsolata. Elvonatkoztatni képtelenség, hisz pont a "másság" érzése, kínja a lényege. És tudom, (Elek nálunk tett elismerő kommentjei után) hiteles képet ad. Nem mondom, hogy nem voltak olyan részek, amit szinte átugrottam, de az intim együttlétek sem bizonyultak annyira "borzalmasnak" számomra. (Férfiasan bevallom: Vik írásaitól rettegek!!!)
De amiért most itt vagyok, a 3.kötet 2.fejezete, ami Yukának is annyira tetszett. A rémálmokról szóló rész. Semmi köze hozzánk, de ugyanez történik velünk is mostanában szinte minden éjszaka. Hátborzongató. És valahogy úgy éreztem, az egészet magunkra tudnám húzni. Dany, Yuka és Ryu, én vagyok, a mi történetünkben.
Kicsim, már a 2.kötet végén is kérted, mondjam Neked, legalább annyira szeretlek, mint Ryu Daniellt. Most elmondom, hogy pontosan azt érzem, amit Ayase leírt. Ennél jobban nem lehet kifejezni én meg, meg sem próbálom. És elmondanám, kínos ide ezt beírnom, de szeretném látni azt a csillogó tekintetet, amit az ilyen alkalmakra és csak nekem tartogatsz.
És Ayase, szeretném megköszönni, amit Yukában ébreszt Danielled. Enélkül, lehet, hogy soha nem kapom meg azt az álom-vallomást, ami életem eddigi legfantasztikusabb érzése volt.
|
|
|
 |
 | |  |
|
Eve
|
 |
Elküldve: 2006. 10. 29. 22:13 |
|
|
|
 |
 |
Na gondoltam felgarázdálkodom magam a fórumra, ha már lassan két napja az oldalon lévő írásokat olvasom...
Ayase személyében egy csodálatos meseszövő érkezett el a Földre, hogy színt és álmokat hozzon a hétköznapok szürke világába, enyhülést hozzon a rohanásban. Hisz elég ha leül az ember olvasni Daniellt és szinte azonal egy másik világban találja magát, ahol léteznek az érzemek, együtt szeret és szenved Ryu-val... Nem lehet eléggé megköszönni, hogy megajándékoz ezzel a csodával, amit írásnak és Daniellnek neveznek.
Fantasztikus oldal lett!! :down: Már lassan két napja ki se lehet a gép elől vakarni, mert azóta olvasok... *kéretik ideképzelni egy sweatdrop-os emo-t* Elkapott a pötyöghetnék amit igyekszem nem itt levezetni (hanem haladni a saját sztorijaimmal :oops: ), de szükségét éreztem hogy írjak valamit. Csak azt bánom hogy már előttem mindenki elmondott minden szépet és jót Ayase műveiről és az oldalról... Szóval takarékra teszem magam...
Huh... ez aztán értelmes lett... :shock: Na, ez van.
Röviden: arigatou Ayase, hogy megosztod az ilyen lélekcirógató meséket.
|
|
|
 |
 | |  |
|
Elek
|
 |
Elküldve: 2006. 10. 30. 00:59 |
|
|
|
 |
 |
Jaj, Ayase drága, ismét itt vagyok, örülsz nekem, valld be! :ha:
Köszönet Jeevika kiborulásának, hogy netközelbe kerültem. Most nyugtatót kapott, és ágyba dugtuk. Kicsit kiborult a kis butám. Mikor már nem zokogott annyira és ki lehetett szedni belőle egy-két szót, elmondta, hogy nem az bántotta, hogy a melegeket nem tudja elfogadni az a bizonyos személy, hanem az fájt, hogy úgy érezte, személy szerint emgem bántott. Szó se róla, mikor Yuka elmondta, én is kiakadtam, de én már sokszor tapasztaltam ezeket és most sem kevésbé nehéz, de túlteszem magam rajta. Kicsit ködösítek, mi? :twisted: Megy ez nekem, de nem akarom leírni a szitut és az oldal nevét sem, ahol ez történt. Te így is tudod.
So, bevetettem magam Yuka székébe... hmm... egész kényelmes.
Olvastam kedves a 3. kötet első két fejezetét és meg kell mondjam, akkorát röhögtem a "tanga" említésekor, hogy majd' leestem a székről és szerintem az egész ház felébredt. :ha: :ha: :ha: Imádom a humorod. Olvastam a fórumot is, sok-sok bejegyzés történt, mióta utoljára itt jártam. Azt hiszem, amit Yuka írt, azzal értek egyet teljes mértékben. Ryu elmélkedése - ahogy Ő nevezte - tényleg baromi valós, igaz és tényleg soha nem fogalmazódott meg bennem sem így. És én is feltettem magamnak a kérdést: Szeretem a párom ennyire, ha igen, akkor én lehetek a világ legboldogabb embere, mert csak így érdemes, csak ennyire mélyen érdemes szerelmesnek lenni. Nem tudom, hogy csinálod, de már nem is akarom megfejteni, egyszerűen fantasztikus, amit művelsz a szavakkal és olyan mélyen elgondolkodtató dolgokat vetsz fel és világítasz rá könnyedén bonyolultaknak tűnő érzelmekre. Nem is tudom... én most ömlengek? Ohohó, kis hamis, miket sikerül nálam elérned. :ölel: Be is fejezem, mert még teljesen kifordítasz önmagamból. :ha:
:ha: :ha: :ha: Fórumra visszatérve, azért megnéztem volna Yukát, mikor meglátta Balázs bejegyzését! Remélem, mielőtt rájuk szabadultunk, még sikerült behajtania a hálás fizetséget! :twisted: És ez megintcsak hatalmas röhögést váltott ki: "(Férfiasan bevallom: Vik írásaitól rettegek!!!!)" És, hogy ez mennyire így van!!!!!! :lol: :lol: Ha Vik neve szóba kerül, menekül Balázsunk, persze iszonyat tartással, végtelenül férfiasan! Mi meg Yukával szeretünk is ezzel a témával játszani. :twisted: :twisted: Ördögien jó érzés és jó móka.
Örülök, hogy itt lehettem, örülök, hogy olvashattam, annak kevésbé, hogy Jevi kiborulása kellett hozzá. Mindegy, túlteszi magát rajta.
Csókolom a kiskacsóját kiskisasszony és tessék pihentetni is azt a beteg kezecskét!
|
|
|
 |
 | |  |
 |
 | |  |
 |
 | |  |
 |
 | |  |
|
Elek
|
 |
Elküldve: 2006. 10. 30. 17:26 |
|
|
|
 |
 |
Üdvözletem mindenkinek!
"Elekpostelvonásom volt!" Micsoda vallomás! :dobb: Akkor, Ayase drága, most úgy teszek, mintha azt gondolnám, hogy Te így gondolod és ennek a gondolatnak a szellemiségében, úgy teszek, mintha csak azért jöttem volna, hogy Te örülj, hogy: ÉN MEGINT ITT! :mrgreen: Ha valaki érti mit írtam, magyarázza el nekem is! :mrgreen:
Olvastam Vik fordítást! Hogy én ennek az írásnak a humorát mennyire bírom!!!! Iszonyat nagyokat röhögtem! Csak egyet idézek, mert ez a vége felé van és ezt meg is tudtam jegyezni! :wink: (Súlyosan agykárosult lettem, ma már öt nevet is számológéppel kellett összeadnom.) "Asami, előléptettek, büdös helyett sama lettél." Fetrengtem! Akció is volt benne, lőttek, harcoltak... csak, hogy a férfias vonatkozásokat ecseteljem. :wink: A Finder mangával kapcsolatban említettem már, hogy pár éve még biztos nem rúgtam volna ki az ágyamból egy-két karakterének élő megfelelőjét. Akihito... :izé: olvasva is látványos kosztümbe bújt a fic során. Fei Long... kint van Yuka asztalán, ha akarnám sem tudnám elfelejteni ezeket a vonásokat. Úúúúúúristen, miket osztok meg itt egy világgal!!!! :oops: Na, igen, az érzelmi szál: nem véletlenül nem írtam róla, nekem nem áll jól erről beszélnem. :roll: Egyébként is elmondták a Hölgyek előttem.
Vik drága; önzetlen munka és mekkora élvezetet okoz mindenkinek! Köszönöm. Kézcsókom.
Vik friss! :twisted: Reszkess Balázs! :twisted: Mocskosul jó érzés gonoszkodni! Igaz, csak az első fejezet, de a srác nem tudja! :mrgreen:
Most olvastam el. Vik... kiskegyed humora szintén tetszetős! Elképzeltem... felröhögtem. :mrgreen: Jól indul, várom a többi részt. :wink: És milyen jó, hogy mostanra tisztában vagyok vele, miért volt dühös a Matsu-chan miatt. :wink: (Tanulok, tanulok, az emberre mindig ragad valami.)
Hagakute-san: Lázálom. Köszi. Ez már duplacsavar! És jó, ismét jó, nagyon jó! Stílust nem osztályozok most; hiszem(!), hogy elég egyértelműen kifejeztem már: baromira bejön! Yuka szerint: Elek, a Hagakute-fanboy. És akkor!? Mi van akkor!? Csak abban az egyben lehetek biztos, hogy megdöbbentesz a végén, de, hogy miről fog szólni, mennyire lesz keserű, mennyire lesz önző, emberi... (minden, amit egyszer már egy másik fórumon leírtam) nem tudhatom. :down:
Hangulatlehúzás?! Ezt nem írom alá, bár itt nincs fenn, de én jól, nagggyon jól emlékszem Dr. Bashir fasza kis történetére. :wink:
Ennyi voltam mára! Gondolom most már elég is voltam! De, Ayase örül nekem! Tudom ám! 8) :wink: :mrgreen:
Ayase drága! Csókolom a beteg kis ujjacskáidat! :ölel: Pihenj is!
Vik kedves! Csókolom az ügyes, művészi-szépet magában hordozó kezecskéit!
Mély tiszteletem Hagakute-san! *kalapot emel*
Kézcsók fórumozó Hölgyek!
|
|
|
 |
 | |  |
|
Nio
|
 |
Elküldve: 2006. 10. 30. 17:30 |
|
|
|
 |
 |
Azt hiszem helyénvaló , hogy Airisu után postoljak, hiszen említett is engem a hozzászólásában. Hát igen... a Daniell lassankánt klasszikussá válik számunkra, amit úgy idézgetünk, beszélünk-mit beszélünk áradozunk- róla, dédelgetünk magunkban mint egy irodalmi remekművet. Tényleg nem emlékszem arra, hogy eddig lett volna olyan irodalmi alkotás amelyről ilyen lelkesedéssel és szeretettel társalogtunk volna, pedig már egy ideje ismerjük egymást és aktív irodalom és film kibeszélők vagyunk.
Ez is azt mutatja Ayase, hogy egy percig sem kell attól tartanod, hogy az első két kötet fantasztikus hatása után, a harmadik majd lecsillapítja lelkesedésünket. Szó sincs erről, nem hogy csökkent volna, hanem inkább elmélyült a Daniell iráni szeretetünk és rajongásunk. Elképesztő gyorsasággal az életünk részévé vált a történet és a szereplők és ez már így is fog maradni amíg csak a Daniell folytatódik, sőt azután is. Ami ilyen mélyen beleivódik az emberbe az nem fog eltűnni már belőle soha, bármilyen irányba is fordul később az érdeklődése, ízlése.
Részemről külön öröm , hogy a honlapodra történt feltétel után elsőként olvashattam a Daniell új fejezeteit és elsőként reflektálhattam neked érzéseimről. Újat természetesen nem tudok itt már mondani, csak annyit, hogy képes voltál még fokozni az első két kötet fantasztikus humorát, szenvedélyességét, érzelmi nagyságát, tisztaságát és hatásosságát. A két fejezet olvasása közben szinte percenként csaptak át érzelmeim egyik végletből a másikba. Hol vinnyogtam a nevetéstől, hol a végletekig meghatódtam, hol csendes örömmel mosolyogtam, hol sírás fojtogatta a torkomat. Minden egyes sorát imádtam és többször is elolvastam, hogy minél jobban az agyamba véssem.
Ayase, számomra már eddig is maradandót alkottál és jelentősen meghatározod majd a jövőben is heti programomat. Ugyanis a Daniell új részeire való várakozás garantáltan benne lesz.
Ismételten köszönöm neked, hogy megismertettél ezekkel az elképesztően szeretni való karakterekkel és elhiteted velem, hogy az igaz és gyönyörűséges szerelem és barátság igenis létezik, és ezeknek minden egyes érzelmi rezdülését számomra is átélhetővé teszed. Ezt csak a valóban jó írók tudják megtenni az olvasókkal.
|
|
|
 |
 | |  |
 |
 | |  |
 |
 | |  |
|
Nio
|
 |
Elküldve: 2006. 10. 30. 22:04 |
|
|
|
 |
 |
Most olvastam el Vik írását és kíváncsian várom a fejleményeket. Nem tehetek róla de el kell mondjam, hogy az eddigi leírás alapján az igazgató pont az én ízlésem, elég csak azokra a nevető obszidián fekete szemekre, széles vállakra és fényes fekete hajra gondolni, na meg persze az érettebb életkorra és kész, íme a tökéletesen az én ízlésemnek megfelelő seme prototipusa. És mindezek mellé még szimpatikus is, hajrá...alig várom már hogy folytatódik kettejük története. És még egy valamit be kell vallanom, a leírás alapján rögtön a Boku no Sexual Harassment Honma -sanja ugrott be (valószínűleg ebbe az irodai légkör is besegített) csak persze sokkal szimpatikusabb és bizalomgerjesztőbb kiadásban. És ezzel én most, akármilyen furcsának is tűnhet de pozitívumot mondtam, mert Honma-san kinézetre abszolút az esetem, az a típus akitől elgyengülnek a lábaim. De a kinézetnél a hasonlóság véget is ér, hiszen már az első pillanattól érezhető, hogy Vik története esetében egy kifejezetten szimpatkus karakteről van szó, ami csak méginkább elkötelezetté tesz irányában. Szóval Vik sikerült beletrafálnod az ízlésem kellős közepébe, de persze ez már csak hab a tortán, mivel ha nem igy lenne, az írásod akkor is tetszene az eddigi tapasztalataim alapján. Így azonban még nagyobb élményt jelent az olvasása, várom már a folytatást és persze majd az actiont is, mert én Balázstól eltérően kifejezetten rajongója vagyok a szemléletes és izgalmas hard action leírásaidnak. Amit a Finder fanficjeidben műveltél ezen a téren az igencsak beindította a nyálelválasztásomat. És ahogy már korábban is írtam, elképesztő, hogy mennyire eltaláltad bennük Asami jellemét és a Finder stílusát.
Úgyhogy minden történetedet nagy érdeklődéssel olvasom legyen bár saját sztori vagy fanfic.
Hagakute, nemrég olvastam el a honlapon található írásaidat és meg kell mondjam, nagy hatást tettek rám. Kivétel nélkül mindegyik szíven ütött és erősen elgondolkodtatott, de talán a legnagyobb érzelmi azonosulást a Shourai no Iwaku című műved váltotta ki belőlem. Itt az alapötlet is lenyűgözött, amit aztán tovább fokozott a szereplők között feszülő, szikrázó érzelmi és szexuális feszültség és szenvedély. A végén pedig megvolt az a döbbenet és elgondolkodásra késztető hatás amit már a többi történetednél is megtapasztaltam. Még azelőtt olvastam ezen írásaidat mielőtt a postjaidat láttam volna a fórumon, de rögtön megéreztem, hogy ezek a művek nem épp pozitív és boldog pillanataidban születhettek. És bár szívfájdító a történetek többségének vége, mégis valahogy felemelő és megtisztító. Csodálatosnak tartom , hogy a negatív élmények hatására ilyen értékes, hatásos és elgondolkodtató történetek születnek meg belőled. És bár egy részről én is azt mondom, hogy bár soha többé ne kelljen olyan érzéseket átélned amelyek hatására ezek a történetek megfogalmazódnak benned, mégis meg kell mondanom, hogy sajnálnám ha nem olvashatnék több ilyen remek írást tőled. Így bár szívemből kívánom, hogy kizárólag pozitív élmények érjenek mégiscsak várom, hogy újra átélhessem azt az érzést amit a műveid olvasása közben megtapasztaltam. Hiszen sajnos az emberi léthez a szomorúság, csalódás, harag és egyéb negatív érzések is hozzátartoznak és a művészet erejét és csodáját mutatja, hogy ezekből is milyen tartalmas, szép és értékes alkotások tudnak születni. Remélem azért hogy eljön majd az idő, amikor a pozitív élmények is írásra ösztönöznek és az olvasók megtapasztalhatják azt is, milyen az amikor ezek hatására formálódnak meg benned történetek és gondolatok.
|
|
|
 |
 | |  |
 |
 | |  |
 |
 | |  |
 |
 | |  |
 |
 | |  |
|
Hagakute
|
 |
Elküldve: 2006. 11. 01. 02:09 |
|
|
|
 |
 |
LY LY...
Hát nem vagytok egyzserűek. Mit tehetne a szerencsétlen alkotó. Ha ti nem lennétek ilyen imádnivalóak akkro sem írnék ha szétvetne a bánat, másképpen mondva, akkor is kicsikarok magamból valami "értékeset és minőségit" ha szétvet a boldogság.
Bár ezt így még nem próbáltam.
Mindenesetre Ayase-nakmondtam, hogy olyanért sosem kell aggódni, aki kiírja magából a bánatot. Hiszen... vajon megéri e olyanért tönkretenni magunakt, olyanért szomorkodni akit el tud feledtetni pár legépelt szó. Hát nem.
Szóval drágák vagytok, de ne aggódjatok értem. Túlteszem magam a dolgokon, és a megkönnyebbülés mélabújában alkotok nektek... csak neketek valamit.
Rengeteget jelentenek a szavak amiket írtok nekem. Ezért nem idézek most sem, hanem midnenkinek egyaránt köszönöm. Tartjátok bennem a lelket, ösztönöztök, mert így tudom h nem csak valami szart nem csak betűket és szavakat adok. Ha már 1 percre is a hősök helyébe képzelitek amgatokat, ha csak egy pillanatig is elgondolkoztat titeket a vége már megérte. Ez az igazi boldogság.
És legyünk eg ypercig igazán őszinték.
Ha az írásaim valakit is csak egy kicsit is beindítanak... na akkor igazán megérte. (bár eddig inkább érzelmi töltetűek voltak, de majd rajtatok tesztelem a testi töltetűeket ^^)
Hát remélem értelmesenmegfogalamztam amit szerettem volna.
A lényeg...
NAGYON KÖSZÖNÖM! RENGETEGET JELENT NEKEM! KÖSZÖNÖM!
|
|
|
 |
 | |  |
 |
 | |  |
 |
 | |  |
|
Yuka
|
 |
Elküldve: 2006. 11. 01. 11:07 |
|
|
|
 |
 |
Elmesélem milyen éjszakánk volt. Elek telefonált, hogy Lilla nagyon rosszul van és csináljak valamit, mert beleőrül mennyire tehetetlen, hívta az ügyeletet, de még mindig nem ért ki hozzájuk senki... egészségügy Magyarországon. Elmentünk értük Balázzsal és bementünk a kórházba. Lilla borzalmasan nézett ki, reszketett, beszélni is alig tudott és iszonyú gyenge volt. Az "orvos" szerint: rengeteg folyadékra van szüksége és itassák folyamatosan. Erre Lilla közölte, hogy miután huszonhetedszer hányta ki a semmit, nem hajlandó egy korty vizet sem lenyelni. Ezért a gyönyörű mondatért kiutaltak neki egy kórházi hálóruhát és egy kétágyas szobát, ahol nem volt senki. Emellé gyors, fürge és végtelenül kedves nővérkék infúziós állványt is ajándékoztak, majd bekötötték a "vénás húslevest". Elekre rápillantva gyorsan szék, pohár víz és halk suttogás: nyugodjon meg, a hölgy mindjárt jobban lesz. Mi is megvárhattuk, míg Lilla arcszíne a halottfehérből átvált a sápadtkásba, nem küldtek ki. Szerintem angyalok lehettek. Köszönöm Nekik, kellemesen csalódtam.
Hosszú bevezető... de még mindig azon gondolkodom, mit írjak, hogyan írjam... Órák óta azon jár az eszem, hogy reagáljam le azt, amit Balázsomtól itt kaptam. Mikor elolvastam, a legutolsó gondolatom sem az volt, hogy itt válaszoljak, aztán eszembe jutott, hogy életem legrövidebb hozzászólását idevésem; az összes szivecskés és pirulós fejecskét felsorakoztatva, egy köszönömmel megtoldva. Úgy alakultak a napjaink, hogy nem jutottam ide és most már úgy érzem ezzel kicsit elkéstem, nem lehet ennyivel már letudni.
Volt itt valami, amit Balázs már látott és kért, ne töröljem... aludtam rá párat és meg is beszéltük... törlöm.
És mégis letudom ennyivel: :dobb: :love: :ohoo: :red: :oops: :ölel: köszönöm.
|
|
|
 |
 | |  |
|
Nio
|
 |
Elküldve: 2006. 11. 01. 12:18 |
|
|
|
 |
 |
Huh most szinte szentségtörésnek tűnik ilyen támáról írni egy olyan gyönyörű és megható beírás után mint Yuka-é, elnézést érte mindenktől
De ez most kikívánkozik. Szóval Eve, én is már egy ideje aktívan nyálcsorgatok azért, hogy egy jó kis yaoit lássak a Bleach szereplőivel főleg az én leges leges legkedvencebb Bleach karakteremmel, Renjivel. De az igényeim itt is nagyon behatároltak, ugyanis nem érném be akármilyen párosítással. Az én álompárom a Renji x Ichigo párosítás, (vagy Ichigo Renji?)
Hát igen, itt vagyok meglőve, ugyanis képtelen vagyok eldönteni ki legyen a seme és ki az uke és aki ismeri ezt a két karaktert és egymáshoz való viszonyukat, azt hiszem egyet kell értsen velem. Jó jó szívem azt súgja, hogy Renji semmilyen körülmények közt soha nem lenne uke de Ichigo sem épp az a típus. Ezért én kettejük viszonyát úgy tudom elképzelni, ahogy ez az animében is be van mutatva, mégpedig hogy rendszeresen veszekszünk, egymás idegeire megyünk de ezért a felszín alatt nagyon ragaszkodunk egymáshoz. (Az anime szerint ez barátság ugye, de én természetesen továbbgondolom a dologot)
És a szexben való szerepek....hmmmm hát valahogy olyan kép él bennem, hogy aki épp le tudja gyűrni a másikat az a seme a másik meg ugye... kénytelen belenyugodni a dologba. Aztán legközelebb meg éppen lehet hogy fordítva alakul, aki az adott pillanatban erősebb és ügyesebb kettejük közül az lehet a "top". Szóval így oldottam meg a dilemmámat. Találtam egy fanartot ami jól tükrözi ezen elképzeléseimet. Itt a képen látszik, hogy nagy kűzdelem előzte meg a végső fejleményeket és abszolút az döntött hogy épp ki nyomta le a másikat. Igaz, hogy jobban szeretném a képet ha Renji lenne rajta a győztes, dehát ez van, az alkotó másképp álmodta meg. Azért így is tökéletesen beleillik a koncepciómba, hisz épp azt fejtegettem az imént hogy váltakozó eredménnyel képzelem el kettejük kűzdelmét. A képet berakom a Galéria topicba, hogy megnézhesse akit érdekel.
Mellesleg minden Renji X Ichigo (vagy Ichigo x Renji) kapcsolatot előnyben részesítőnek ajánlom a Bleach 67. részét. Ott van egy bár viccesre vett, de remekül slashesíthető jelenet kettejük között. Nem semmi, még az alkotók is gondoltak ilyenre (pedig shounen animéről van szó!), mert ugyan viccre vették a dolgot, de benne van rendesen. Van erről a jelenetről egy mozgó avatarom, átmenetileg lecserélem Asamit és Akit, hogy megmutathassam. Hát ...nem tudom berakni az avatart, így ideteszem a linket ahol megtalálhatjátok. Az oldal tele van Belach avatarral. Keressétek a Bleach episode 67 feliratut, ez egy mozgó avatar és érdemes megnézni.
http://www.xanga.com/bleach_graphics?nextdate=2%2f24%2f2006+0%3a7%3a58.047&direction=n
|
|
|
 |
 | |  |
 |
 | |  |
|
Nio
|
 |
Elküldve: 2006. 11. 02. 09:42 |
|
|
|
 |
 |
Hihi Eve, sikeresen beraktad magadnak a kedvenc Renji avataromat, amit én is használni akartam, csak a fent említett 67. epizódos mozgó avatar feltételéte irányuló sikertelen próbálkozásom után nem kíséreltem meg. De úgy látszik ez kisebb méretű mint a másik és ezt elfogadta a rendszer. Hát, így jártam, beelőztél. Nem baj ezt az avatart mindig imádom nézegetni függetlenül attól, hogy mások vagy az én postjaim mellett díszeleg.
Egyébként amikor először találkoztam ezzel az avatarral dobtam egy hátast, mert ugye nem elég hogy a kedvenc Renji képemből csinálták, még ráadásul nagyon jó a humora. Mert egyrészt ettől a beterpesztéstől minden egészséges nőnemű lénynek kiszárad a szája és tisztátlan dolgok jutnak eszébe, és erre még a bankai baby feliratot is megkapjuk. És aki ismeri az animét és tudja, hogy Renji bankaiának (bankai: kard ami a tulajdonosa szellemi erejétől kapja meg a formáját és erősségét) milyen alakja van.... (akik nem tudják azok kedvéért ideírom: kígyó, méghozzá csontkígyó) az még jobban behal ettől a nagyon is találó poéntól. Szóval, nem tudom, ki alkotta ezt az avatart de nagyon eltalálta, az biztos.
Nagyon köszi a Renji x Ichigo fanartokat. Az elsőt már ismertem de nekem csak kis méretben volt meg, a másodikkal még nem találkoztam eddig. És jó volt a megérzésed, azon is Renji egyértelműen a seme :mrgreen: , nézd csak meg Ichigo lábait és pozícióját (Renji ölében ül) na meg a szemeit. Ez bizony uke póz és nézés, mindenféle szempontból.
Egyébként az általam eddig látott és legötletesebbnek tartott slash Bleach fanart egy olyan Ishida x Ichigo fanart, amin még maguk a szereplők sincsenek valójában rajta. Este, ha hazaérek felteszem a galériára, szerintem zseniális.
|
|
|
 |
 | |  |
|
Hiko
|
 |
Elküldve: 2006. 11. 02. 20:17 |
|
|
|
 |
 |
Jaj édes Istenem! Hát kész vagyok teljesen. Ez a napom minden tekintetben a legjobb..hogy miért? hát először is végre újra van sebességem :D... másodszor - ne hari Ayase...ezt akartam elsőnek, de igy jött :D- hát Daniii folytatás :D, hermadrészt pedig hát..hogy is fogalmazzak Eve, Nio... a Bleach képek amiket feltettetek...hát IMÁDOM :D én még cak a 35. résznél járok, de oda vagyok az animéért :D, bár én nem igazán favorizálom olyan mértékben Renjit, mint ti, azért szeretem őt is :D, nálam a fav Ichigo :D
Eve a kép amit feltettél Renji-Ichigo párosról, ahol Ichigo kényszerülz(:D) az uke szerepre....imádom..totál belezúgtam abba a képbe :D
Ayase kicsit ( vagy éppen naon, ezt nem tudhatom) megint piritalak... Daniell egyre jobb és jobb :D egyre jobban imádom és tudom h sose fogom megunni :D nem létezik hogy egyszer egy olyan fejezetet fogsz írniamire azt mondhatom h nem teccik :D, komolyan csak így tovább :D írogass serényen :D
Oh igen, gratula a hamarosan bekövetkező gipsz levételhez :D azt a 2hetet már simán átvészeled :D
Ui: Lillának jobbulást! (bár nem ismerem, attól még gondoltam megteszem a jó kívánságot neki...gyűlölöm a kórházat!)
|
|
|
 |
 | |  |
 |
 | |  |
 |
 | |  |
 |
 | |  |
 |
 | |  |
 |
 | |  |
 |
 | |  |
 |
 | |  |
 |
 | |  |
 |
 | |  |
 |
 | |  |
 |
 | |  |
|
Nio
|
 |
Elküldve: 2006. 11. 04. 22:09 |
|
|
|
 |
 |
Apám.... Eve azok a YYH-s képek nem semmik amiket feltettél a galériába. Az elsőnél majd leestem a székről amikor megláttam Yomit, aki a kedvenc szereplőm volt a YYH nézésekor. És csak fokozta a dolgot, hogy amikor megnéztem a képet fogalmam sem volt hogy ez YYH slash lesz ,mert nem olvastam el a zárójelbe tett megnevezésedet. Így duplán meglepetés volt Yomit megpillantanom. Először el sem akartam hinni hogy tényleg ő az, de a fülek és a szarvak nem hagyhattak kétséget. Szupi............. imádom Yomit. Mellesleg a YYH gárdából volt még pár olyan hím akik nagyon ott voltak a top-on számomra: Sakyo, Raizen és Toguro, na ezek mind nagyon cool karakterek. Sakyot még meg is sirattam és Toguro-t is rettenetesen sajnáltam. Raizen szerelmi története pedig minden érző és romantikus lelkületű leányzónak nagyon szívbemarkoló. de a kedvencem akkor is Yomi volt, vele kapcsolatban még olyan gondolatok is felmerültek bennem, hogy... hát ez most ciki, de hogy szívesen lekerülnék én az alvilágba, hogy találkozhassak vele és beletúrhassak abba a csillogó fekete hajába, meg belesúgdoshassak a sok füle valamelyikébe (vagy akár az összesbe). :red: Na fangirl üzemmód kikapcs.
Egy kérdés, ki a legelől ülő sötét hajó fickó ezen a képen, mert nem sikerült rájönnöm. Kuramat ezüst rókaként persze rögtön felismertem, ez a slashesítés annyira adta magát az animéből
És a másik akciósabb (Yusuke, Hiei x Kurama) kép is nagyon jó. Egy vörös, két fekete között, színkompozíciónak sem akármi.
Hiko, jót vigyorogtam azon a megjegyzéseden, hogy Renji extra tetkóját nem vállalod be. Nem is csodálom. Mellesleg ne aggódj, a fanok ezt úgyis szépen el tudják képzelni maguknak. És ha szeretsz Bleach yaoi képeket rajzolni azokra én is nagyon vevő lennék, főleg a Renji x Ichigo-s képekre (Renji seme szerepe preferált nálam de a legjobb ha érezhető, hogy mindketten semék...na erre varrjál gombot) de természetesen minden más párosítás, vagy triósítás vagy quatrosítás stb.. nagyon érdekel. Így jó lenne ha majd a yaoi találkozóra elhoznád megmutatni a műveidet. Persze nem csak a Bleach rajzok érdekelnek, hanem minden más is.
|
|
|
 |
 | |  |
 |
 | |  |
 |
 | |  |
 |
 | |  |
 |
 | |  |
 |
 | |  |
 |
 | |  |
 |
 | |  |
|
Eve
|
 |
Elküldve: 2006. 11. 04. 22:55 |
|
|
|
 |
 |
A vámpír akiről én beszélek magas, hosszú göndör fekete hajjal, éjfélkék szemekkel, fehér bőrrel és francia származással büszkélkedik. Jean-Claude leírása a nyolcadik kötet elején:
" Korallszín inget viselt régimódi mandzsettagombokkal és egyenes szabású keménygallérral. Neokonzervatív darab volt, a gallér és a mandzsetta kivételével valami finoman áttetsző, tüllszerű anyagból. A bíbor minden árnyalatát imádom rajta, és ő sajna tökéletesen tisztábban is van ezzel. Vörös szőttes övet fűzött fekete nadrágjába, a zsineglaza csomóra kötve lógott a derekán. Szénfekete szattyánbőr csizmája combközépig ért..."
"Az a fajta mosoly ömlött szét az arcán, amit egyszerre szerettem és rettegtem. Zavarba ejtő gondolatokról árulkodott; csupa olyasmiről, amit kitudja hányan művelnek elsötétített szobákban, ahol drága parfümtől, izzadságtól és egyéb kategóriákba tartozó nedvektől nehéz a levegő. Ez az a mosoly, amitől répavörös lesz a fejem. Tulajdonképp nem is kell mást tennie, csak vigyorognia, és rámtör a forróság. Mintha hererésző fruska lennék, és ez lenne az első randim. Szerinte bájos. Szerintem kurvára égő."
Az utóbbi idézet Blake kisasszonytól származik, bocsánat az utolsó mondatért... Szóval ő Jean-Claude. :twisted:
|
|
|
 |
 | |  |
|
|