Na akkor én most kicsit kilógok a sorból, mert akik ismernek azok tudják, hogy lelkes fórumozó vagyok. Ha valahol jól érzem magam, akkor a fórumot az isten sem menti meg a kilométeres hosszúságú postjaimtól. De az is igaz, hogy csak kevés fórumra járok fel, de oda aztán rendszeresen és lelőhetetlenül. Egyébként az egész fórumozósdit az animéknek és mangáknak köszönhetem. Amikor úgy 1,5 éve véletlenül rákattintottam a számomra ismeretlen A+ csatornára csak annyit tudtam az animékről, hogy azok a színes hajú és nagyszemű rajzfilmfigurák, meg az a borzalmas Pokemon. Aztán úgy esett, hogy semmi más nem volt a TV-ben ami érdekelt volna és ha már megtaláltam ezt az új csatornát, hagytam egy kicsit hadd menjen (világéletemben rajzfilmmániás voltam). Pont az Inuyashat adták és azért ragadtam ott, mert meghallottam az általam hőn szeretett Moser Károly hangját, akire a Buffyban játszott Spike szerepének köszönhetően nagyon ki van élezve a fülem (Kata69, ahogy szavaidból kivettem, Te is nagy Buffysta vagy de legalábbis voltál. Fogjunk kezet, én is imádtam ezt a sorozatot is és az Angelt is, és kedvenc szereplőm Spike volt). Szóval hagytam az Inu-t hadd menjen és pár perc múlva azon kaptam magam, hogy bizony már nemcsak a hangját hallgatom, hanem a történetre is figyelek és nagyon érdekel. Egyáltalán nem olyan volt amilyennek a Pokemon alapján az animéket elképzeltem, hanem sokkal komolyabb, jobb, érdekesebb. Ezután már minden nap rákapcsoltam az A+-ra és hamarosan olyan animékkel ismerkedtem meg mint a Cowboy Bebop és Blue Gender, amik megmutatták nekem, hogy bizony az animék között jócskán készülnek darabok a felnőttebb korosztálynak is. Ezután következett az A+ honlapra való rátalálás (először csak óvatosan a munkahelyen, mert nem volt otthon netem) és nem sokkal később felfedeztem, hogy Fórumtalálkozó lesz. Ekkor írtam be életem első fórumüzenetét (addig még a Buffy vagy Angel kapcsán sem írtam soha, sőt a fórumokra sem mentem fel csak a honlapok egyéb részeit olvasgattam) félénken megkérdezve, hogy mehetnék-e én is és vajon 32 (akkor még csak 30) évemmel nem vagyok-e már kissé túlkoros ehhez. Ők kedvesen átirányítottak egy másik fórumra (Animeclub) mert azon fórum szervezésében történt a találkozó és innentől kezdődött meg az én fórumozós pályafutásom. Az Animeclub ugyanis egy nagyon családias és jó kis fórum volt, ahol szívesen osztottam meg gondolataimat másokkal. Bár eleinte csak a fórumtalálkozó szervezése kapcsán. Az első fórumtalálkozó nagy változást hozott az életemben, ugyanis ott találkoztam Joy-jal, aki bevezetett engem az internetről letöltött animék világába. Azt látnotok kellett volna, amit én ott műveltem. Ültem mellette és néztem a laptopján az amv-ket (akkor persze még a legalapvetőbb dolgokkal sem voltam tisztában, ott magyarázták el nekem mi az az amv, OVA, OST, hogy kell olvasni a mangákat stb.) és csorgott a nyálam a szebbnél szebb grafikájú animék látványára amelyek ég és földnek tűntek az A+-on játszott animékhez képest (bár azokat is szerettem és szeretem most is), és csak mondtam hogy ezt is kérem, ezt is, meg azt is. Ő pedig, örök hála érte egy rossz szót sem szólt, csak türelmesen jegyzetelgette kívánsághegyeimet. És akkor jött a szüzességvesztés, ugyanis következett egy Gravitation amv. Korábban az animékkel kapcsolatosan búvárkodtam a neten és a wikipedián olvastam a különböző műfajok között a shounen-ai-ról és yaoi-ról is, természetesen azonnal egekbe emelve érdeklődésemet. Csak annyi állt ott hogy ezek férfi x férfi szerelemmel foglalkozó műfajok, az egyik inkább az érzelmekre a másik pedig emellett a szexre is koncentrálva. Már többször írtam korábban ezen fórumon is, hogy kiskorom óta elszánt tabu téma imádó vagyok. Mindig is őrültem vonzódtam minden tiltott és szokatlan témához úgymint testvérszerelem, egyéb vérfertőző kapcsolatok, egyneműek szerelme stb stb. Persze mindez akkor , ha nagy érzelmek húzódtak meg a háttérben. A homoszexualitás pedig kiemelten a leginkább vonzó volt számomra, sajnos nagyon kevés művel találkoztam ebben a témában, pedig majd megvesztem, hogy minél több ilyet lássak. Elképzelhetitek tehát az örömömet amikor megtudtam, hogy japánban egy külön műfaj létezik ebben a témában. A Wikipedia szűkszavú megjegyzése mellett még annyi állt, hogy a shounen-ai egyik ismert képviselője a Gravitation. Így amikor az amv bekúszott a képernyőre, rögtön felsikkantottam, hogy nekem az kell mindenképpen. Nem beszélve azon ellágyulásomról amikor az egyik (máig is kedvenceim közé tartozó) Angel Sanctuary ?Yami no Matsuei közös amv-ben megláttam a Muraki Tsuzuki majdnem csókot (az amv egyébként teljesen úgy állította be, mintha a kapcsolatuk kölcsönös szerelem lenne.) (Off kissé de azt is meg kell jegyeznem, hogy ekkor még egy másik tabutémával foglalkozó anime is erősen érdeklődésem központjában volt, még pedig a testvérszerelmet tartalmazó Angel Sanctuary. Ennek köszönhetem életem első manga élményét, ugyanis ott a fórumtalálkozón megkaptam a CD-re kiírt mangát és már aznap este bele is vetettem magam. A régi csotrogány számítógépem másnap mondta be az unalmast és azt hittem megpusztulok, ha nem olvashatok tovább, így rögtön el is rohantam újat venni, így lett aztán normális jó gépem.)
A fórumtalálkozó után kb. 1-2 héttel Joy szólt, hogy kiírta nekem a kért animéket (ha nem volt legalább 15-20 dvd-nyi anyag akkor egy sem) és mehetek érte. Természetesen mi volt az első kettő, amit megnéztem, az Angel Sanctuary és a Gravi. Előre tudtam, hogy a shounen-ai nagyon be fog jönni nekem, de hogy ennyire, az már ijesztő volt. Végre valahára olyan történetet láthattam, amilyet mindig is akartam, ami kendőzetlenül és őszintén mutatta be a férfiak közötti kapcsolatot és érzelmeket. Yukiba azonnal beleszerettem. Persze akkor még nem tudtam, hogy nemsokára a Gravinál sokkal de sokkal megrázóbb dolgokkal fogok találkozni.
Amikor a Gravi végére értem, már hívtam is Joyt, hogy ilyet még még még, amennyit csak tud. És ő (áldja érte az ég amíg csak él, de még utána is) egy héten belül újabb adag dvd-vel látott el, melyek a BL és yaoi animék legjavát tartalmazták (Mirage of Blaze, Fake, Ai no Kusabi, Kizuna, Haru, Sensitive Pornograph, Level C, Loveless, Zetsuai/Bronze/Cathexis). Személyesen mentem el hozzá átvenni a cuccot és mutatott bőven amv-ket, melyek között két Mirage amv is volt, melyek tartalmazták az OVA ominózus majdnem erőszak jelenetét, természetesen úgy mintha kölcsönös akaratból történne a dolog. Amikor én azt a nyaknyalogatást és nyakcsókot, meg Takaya nadrágjába való belenyúlást megláttam, ne tudjátok meg milyen elementáris erővel hatott rám a dolog, pedig csak egy másodpercig tartott az amv-ben az egész jelenet. Hideg meleg és minden amit el tudtok képzelni futkározott rajtam. Otthon alighogy hazaértem nekiestem a Mirage-nak és végig is néztem, mind a sorozatot mind az OVA-t. És kész, megvolt a nagy találkozás, az én hatalmas és örök szerelmem, melyhez azóta jött még sok másik szerelem, de sosem csökkentették a Mirage-hoz fűződő érzéseimet, ami mindig különleges és talán a legerősebb marad. (Meg kell említenem a Fake-t is, amit közvetlenül a Mirage OVA befejezése után néztem meg, mert ha nem mosom ki valamivel magamból a dühöt és elkeseredést, amit az OVA vége keltett bennem, akkor felrobbantam volna. A Fake erre tökéletes volt és meglátni és beleszeretni egy pillanat alatt esete olyan mértékben, hogy nemsokára a mangasorozatot is berendeltem, ami csak tovább mélyítette a történet iránti rajongásomat)
Ezután már gyorsan haladtak a dolgok, minden fellelhető BL és yaoi animét begyűjtöttem Joytól, valamint annyi yaoi mangát amennyit csak adni tudott, és ez nem volt csekély mennyiség. Többek között az első adagban kaptam meg a Haru, Finder mangákat és egyéb klasszikusokat is (Istenem, Asami-samaaaaaaaaaaaaaaa!!! :ohoo: :fangirl: ).
És innentől megindult megállíthatatlan útjára az én fórumozós életem. Az Animeclub fórumon nyílt egy BL topic és Nióka oda beszabadult és kiöntötte imádatát, egyre hosszabb és hosszabb postokat produkálva. Hamarosan kicsiny de hűséges kis csapat verbuválódott ott össze és napi szinten tárgyaltuk a témát részletekbe menően. Ekkorra már Airisu-t is megnyertem, először az anime és manga, aztán nagyon hamar a BL műfaj számára, és nem kellett sokat győzködnöm, nagyon hamar a téma szerelmesévé vált ő is. De amíg én szorgalmasan postoltam, ő csak olvasgatta a hozzászólásokat és csak nagy ritkán eresztet meg egy-egy rövidebb postot.
Aztán újabb fordulópont következett be az életemben. Ekkorra már jópár hónapja elborult BL és yaoi fan voltam, sok sok mangával és animével a hátam mögött. Ekkor történt az, hogy Joy (megint ő volt a kiindulópont) megvette a Kizuna manga első kötetét. Korábban láttam a Kizuna OVA-kat és tetszettek, bár különleges hatást nem tettek rám. Ami a leginkább megfogott az animéből az a Masa Kai kapcsolat volt, amiről semmi konkrétumot nem mutatott az anime de nekem végig ott zakatolt az agyamban, hogy úgy érzem mintha több lenne köztük egyszerű testőr és védence kapcsolatnál, és ez nagyon foglalkoztatott. Aztán a Kizuna első manga kötet a kezembe került és teljesen elbűvölt, sokkal jobban tetszett mint az OVA-k. És persze ott volt a végén az a Masa Kai side story is ami a 2. OVA-ban is benne van. Még inkább megerősödött bennem a gyanú és őrültként kutakodni kezdtem a témában. Joytól megkaptam korábban a teljes Kizuna mangát elektronikusan, persze csak japánul lehetett megszerezni. Na most belevetettem magam és szinte kifaltam belőle a képeket. És hatalmas boldogsággal konstatáltam, hogy sejtésem igaznak bizonyult, Masa és Kai között valóban szerelem van, de még milyen. Teljesen beléjük bolondultam és bár szeretem a főszereplő párost is (Enyoji Ranmaru) Masa és Kai tarolnak számomra mindent. Számomra a Kizuna, az őket jelenti. Berendeltem a manga összes angolul megjelent kötetét és végre értettem is, hogy mit látok a képeken. Szerelmem Masa és Kai iránt még nagyobb magasságokba szökkent és minden fellehető helyet feltúrtam a neten hogy esetleg van ?e folytatása a történetnek a 10. kötet után is. Régebben eléggé aktív látogató voltam az A+ BL topicjában, és most ott feltettem a kérdést, tud-e valaki a Kizu folytatásáról. És ekkor jött a következő nagy találkozásom. Ayase, teljesen ismeretlenül bejelentkezett nálam pü-ben és megosztotta velem Kizu-val kapcsolatos ismereteit. Hamarosan kiderült, hogy mindketten Masa szerelmesei és a Masa Kai kapcsolat fanjai vagyunk és innentől egyenes út vezetett az msn cím cseréig és aktív csetelésig. (Ekkorra természetesen már volt netem otthon) Nemsokára a fanficekre terelődött a szó, de akkor én még nem nagy kedvet éreztem ezek olvasásához, gondolván hogy műkedvelő emberek gyengécske írásainak olvasásával nem akarom tölteni az amúgy is szűkös időmet. De Ayase ellátott a Jude féle Tokyo Babylon-X fanficekkel és mivel igen nagy Seishirou Subaru fan vagyok ráharaptam a dologra. És ekkor ismét nagy megrázkódtatás ért. Olyan hatást tettek rám ezek az elképesztő erejű művek, hogy napokig nem tértem belőle magamhoz. Ha valaki ismeri Seishirou és Subaru párost mindenképpen javaslom ezen fanficek elolvasását, mert ha az ember szíve darabokra törik is ,akkor is olyan megkapóan és valóságosan ábrázolja a kapcsolatukat, hogy az olvasó el sem tudja képzelni másmilyennek. Ezután már máshogy álltam a fanficekhez. Ayase hamarosan értesítet, hogy elindult a Sóhajom és mentem is olvasgatni, először csak Kizuna fanficeket (nagyon odáig voltam értük) Vik Finder ficjeit (imádtam minden sorukat. Vik olyan mintha maga lenne Ayano vagy Asami-sama, annyira élethűen adja vissza ezt a karaktert) és persze Hagakute írásait, melyek szintén elvarázsoltak. A Daniellt halogattam egy darabig, mert túl hosszúnak találtam ahhoz, hogy csak úgy belekezdjek. Aztán eljött a pillanat, amikor utaztam haza a vonaton és kinyomtattam az akkor elérhető első kötetet, hogy majd a vonaton elolvasom. És jött a megdöbbenés és sokk, pedig korábban már kaptam bőven ízelítőt az igényes és jó fanficekből. A Daniell teljesen elvarázsolt, ittam minden sorát és ez a szerelem azóta is tart. Kényszeresen térítem a körülöttem levő emberkéket a Sóhajom és Daniell megismerésére és elég jelentős sikereket is értem ez ezen a téren. A Sóhajom fórumon már nagyon korán aktív beírogató lettem és egyre inkább elhanyagoltam minden más fórumot, ahova korábban jártam, annyira otthonomnak éreztem ezt a helyet. Eljött az idő amikor kizárólag csak a Sóhajom fórumra mentem fel, mert ez volt az egyetlen hely amitől nem sajnáltam azt a kevés szabadidőmet, amim erre volt, sőt órákat töltöttem el a postok írásával. Azóta is aktív beírogató vagyok itt és változatlan szeretettel viseltetek a Sóhajom iránt, ami kicsit olyan mintha hazatérnék. Mindenképpen úgy érzem, hogy egy baráti körben vagyok itt.
Igaz, amióta az A+ elkezdte leadni a Mirage-t visszatértem az A+ fórumra is, de a Sóhajomhoz nem lettem soha hűtlen. Változatlan szeretettel járok ide és szívesen osztom meg veletek a gondolataimat, időnként maratoni méretű postokban (mint most is).
Tudom, hogy a Mirage forum az A+-on majd elhal egyszer, amikor már kimerítettük a témát és nem lesz mi újat írni, és akkor ismét csak a Sóhajom lesz az egyetlen fórum, ahová járok. Az már egyértelműen látszik, hogy ez a hely állandó az életemben. Időközönként átmenetileg jöhetnek be mások is, de a Sóhajomat sosem fogom elhagyni, szeretetem sosem szűnik meg iránta. Kicsit tényleg olyan, mint egy család. Az ember élete során ismerkedik meg új emberekkel, szerez barátokat, de a családhoz örök és erős kapocs fűzi, oda mindig jó visszatérni és a legerősebb kötödés ide láncolja az embert. :amour:

Nio:Többszörös kézfogásra vágyom :lol: nem csak Buffy mániám miatt, hanem mert nem én vagyopk az egyetlen " öreg tyúkica " :P igaz, hogy te a 32 éveddel még így is fiatalabb vagy, de legalább nem érzem magam olyan mérhetetlenül aggnak így, hogy hamarost betöltöm a 38'-at :cry:
Egyébként Spike nekem is a kedvencem, Angellel karöltve. Az Angel 5. évadja meg is van :P Ami meg az anime élményeket illeti, nálam tavaly nyáron kezdődött, szintén Inuyashával.Azután jött a Gravi, és nálam is kész volt a szerelem a yaoi iránt! Az egyébb sorrend: messze nmagasan, nagyjából azonos rangban a Finder, és a Haru. Van még más is, de ezek annyira a csúcson vannak, hogy csak na! A férjem emeg a plafonon:twisted: És mivel megjött, mennem is kell, majd még folytatom:P

Nio, mennyi ideig tart egy ekkora postot bepötyögni? Nekem is nosztalgiázhatnékom lett! Sose fogom elfelejteni, mikor kiadtam a pasimnak az utasítást, hogy "Keress nekem animéket!"... és a szerencsétlenem semmit nem tudott az egészről, eszébe nem jutott, hogy kicsit tájékozódjon mit is tölt le nekem, ő csak annyit nézett, hogy "anime angol subbal"... Belebotlott a lelkem az Ai no Kusabiba :twisted: egyikünk se tudta mi az... Szegénykémnek végig kellett nézni!
Aztán hosszú ideig semmi, se anime, se yaoi se semmi. (Nehéz, ha az amber nem jut gépközelbe és se szélessávú animefan szerelme, se papucspasija nincsen :roll: )
Aztán a gyors nettel és a saját géppel érkeztek a régi kedvenc animék, a mangák és végül a ficek...
Ez utóbbiakra a cadcam II című tantárgy szoktatott rá ami heti három órányi intenzív unatkozást jelentett a gép előtt... kattogtam a neten mindenfelé, elkezdtem ficet olvasni aarin, aztán adultfanfic, sinsofthedevil (azzal elvoltam egy darabig :lol: )... de talán fél évvel ezelőttig eszembe se jutott, hogy magyorul egyáltalán létezik ilyesmi, vagy vannak olyanok itthon akik nem röhögnek ki azért mert "rajzolt pasikra csorgatom a nyálam" pláne, hogy együtt lehet velük nyálcsorgatni...
Azt már komolyan nem tudom, hogy hogyan találtam ide, de Sóhajom kirántott az elszigetelt yaoifan létből amit nagyon köszönök neki :ölel:

Énisénisénis :jump: Be szeretnék állni a sorba Nio és kata69 mellé, mert az Angelt én is szeretem, meg régebben a Buffy-t is... arról nem is beszélve, hogy pont kettőtjük között állok korban :mrgreen:
Mellesleg nálam az anime még a DB vetítése idején kezdődött el, bár akkoriban még nem igazán szerettem ennyire, aztán eltelt néhány év és mit ad isten mi volt az első amit beszereztem, hát ez. Aztán meg jött a többi és azóta is tart. 8) Ami a yaoi műfaját illeti ez viszont régebbre nyúlik vissza, és ennek amcsi változata (slash) volt az első ilyen élményem, huuu... mekkora szemeket meresztettem mikor véletlenül belebotlottam :shock: És ezt míg élek nem fogom elfelejteni :D Aztán ezekből egy rakat ficet és képet gyűjtöttem be és ami aztán egy véletlen "baleset" folytán teljes egészében elveszett. De mire felépültem a "sokkból" addigra már inkább a yaoi kezdett el érdekelni, így ráragadtam a témára teljes egészében. Bár ha jól emlékszem azt az egyet megkerestem újra és eltettem emlékbe, mint első nagy találkozást. :twisted: Itt megjegyzem, hogy mániámnak köszönhetően igen hatalmas mennyiségű fanfic-gyűjteménnyel rendelkezem, de néhány hónapja már kezdtem leszokni erről, mert mostanában már nem igazán találtam igényes és számomra új sztorikat. Ami a mangákat illeti, azzal nem kicsit kilógok a sorból, mert a közkedvelt Findert és Kizunát nem ismerem. :mrgreen: Hogy miért azt ne kérdezzétek, mert fogalmam sincs. Ami meg a fórumozást illeti, ezt igen erősen hanyagoltam úgy egy évvel ezelőttig amikor is rászántam magam és csatlakoztam az A+-hoz. Azóta már többnek is tagja vagyok, többé-kevésbé aktívan. A Sóhajomra, megjegyzem Nio hívott, és igen megörültem, hogy végre ebben a témában is lesz hová járkálni és új élményeket és barátokat szerezni. Azt hiszem megérte. 8) Uhh..... asszem nagyjából ennyi, amit a témábavágóan egy fárasztó nap után ki tudtam préselni magamból. 8)

Hát, ha már "a megismerkedésem a yaoival" témánál tartunk, akkor én se tudom megállni, hogy ne írjak. Hosszú post lesz 'a la Nio.

Az egész történet még nagyon nagyon régen, hét éves koromban kezdődött, mikor otthon, a lecsoffadt falusi moziban, iskolai kultúrprogram keretében, megnéztem életem első animéjét, Miyazakitól a Kaze No Tani No Nausicaa-t, amely magyarul A szél harcosai címmel jelent meg. Koravén, sokat gondolkodó kislány voltam, de nem értettem a történetet, ami kellően fel is dühített - mi az hogy én nem értek egy mesét! Ennek ellenére végtelenül meghatott, a lakkozott faszékbe kapaszkodva sírtam a végén, éreztem, hogy ez valami különleges és gyönyörű, más mint amikkel eddig találkoztam, így örökre a szívembe zártam a film képsorait.
Aztán hosszú-hosszú szünet következett, egészen négy évvel ezelőttig, mikor az egyik egyetemi évfolyamtársam kezembe nyomta a Vampire Hunter D-t. Nekiálltunk megnézni a barátommal, és azonnal éreztem, hogy ilyesmit már láttam. Elvarázsolt, megríkatott, úgy éreztem, életem legszebb vámpíros történetét látom. Tovább érdeklődtem az ismerősömnél, ő pedig felvilágosított, mi az a manga és az anime, és bár ő nem sokat tudott erről a dologról, adott pár animét, amiket azóta is töretlenül imádok: Mononoke Hime, Szomszédom Totoro, Chihiro, és a csodálatos és szívszakasztó Kenshin OVA I. Ezután elkezdtem kutatni az animék után, immár magányos fanként, nem ismerve senkit, interneten itt-ott találtam címeket, és egyszer csak vizsgaidőszak közepén a koli belső hálózatáról letöltöttem az Inuyassha magyarul megjelent 52 részét... Azután pedig már nem volt megállás, mániákusan kutattam a folytatás után, amit végül hihetelen kalandos körülmények között a barátom szerzett meg nekem, és utána következett a többi sorozat: Berserk, Fushigi Yuugi, Escaflowne, Wolf's Rain, Infinite Ryvius, és az örök kedvenc Legend of the Galactic Heroes és még sok-sok más... Közben megtanultam angolul és le is középfokúztam belőle, az animéknek (is) köszönhetően szép eredménnyel.

A yaoiról hallottam már korábban is, mert ha érdekel valami, akkor elmélyedek a témában, de úgy voltam vele, hogy engem ez biztosan nem érdekelne... Nem taszított, vagy ilyesmi, csak nem érdekelt. Nem ez volt a legsúlyosabb tévedésem önmagamat illetően, de szomorú lett volna, ha megmaradok tévhitemben. :D
Aztán tavaly tavasszal a Mangazinon találkoztam a Boys Next Door leírásával, ami ugyan nem pont yaoi manga, de azért közel áll hozzá, és mivel imádom Yuki Kaorit, és érdekelt a történet megszereztem. Ezzel aztán végem volt, mint a botnak... Rájöttem nem is olyan rossz dolog ez, bányászni kezdtem a szép emlékű Blue Boy yaoi fanclub fordításai között. Az első igazi yaoi mangám a Threee Wolves Mountain volt Naono Bohrától... Soha nem fogom elfelejteni, és azt se ami utána jött.
Őrjöngve kutattam a neten mangák után, megtaláltam a yaoi scanlation csapatok honlapjait, amit lehetett letöltöttem, három nap alatt kitanultsam az irc-t (én az abszolút számítógépes analfabéta) amely aztán fő yaoiforrásom lett. Tobzódtam a jobbnál jobb mangák között, órákat töltöttem a gép előtt, de magányos fan voltam, mindaddig, amíg meg nem térítettem legjobb barátnőmet, aki végre tehermentesítette a páromat az alól, hogy hallgatnia kelljen, hogy kedvenc bishim épp kivel hogy. (Dicsőségére legyen mondva, jámboran hallgatta, nem vágott ki a szobából mangástól-yaoistól együtt, és vásárolt egy másik számítógépet, mikor rájött, hogy engem ezután ki se lehet már robbantani az övé elől.)
Belső kényszer hatására olyat műveltem, amit még soha: kreatívkodni kezdtem, és lefordítottam a Fujimi Orchestrát a Mangazinra. De ez nem volt elég, amint elkészültem, szülés utáni depresszióba estem, és rájöttem, ezt a tevékenységet folytatnom kell. Nagyon megszerettem ezt a műfajt, szerettem volna kedvenceimet másokkal is megosztani, és... olyan jó volt fordítani, így még közelebb érezhettem magam szeretett szereplőimhez. Legalább így közöm lehetett hozájuk és a világukhoz. Igen ám, de hová fordítsak? Ekkor találtam rá a Clubshionra és Vikre, és nekiáltam a Love Modenak, amit azóta is lelkesen csinálgatok.
Aztán a linkek közt megtaláltam a Sóhajomat, jött Daniell és ellopta a szívem. A fórumra írni csak akkor kezdtem, amikor megláttam, hogy lesz yaoi tali, és úgy éreztem itt a lehetőség, hogy végre megismerkedjek hasonló emberekkel. Összeszedtem minden bátorságomat, jelentkeztem, elmentem a talira, ami csodás élmény volt, és azóta megváltozott az életem. :D Pozitív irányba!!!
Nagyon-nagyon boldog vagyok, hogy rátok találtam lányok, sztem nem is gondoljátok, hogy mennyit jelent ez nekem.

Shinzo :D:D:D Oh míly hízelgő főleg hogy mesézted hogy olvasni még nem igazán olvastál innen ... :D Jáháj cirókamaróka :P NA de ez van. A Kizunát meg a Harut meg mindenképpen ajánlom figyelmedbe, úgyanis yaoi alapmű mind a kettő és ezek nélkül... hm. Hát... háthát.

Amugy érdekes. Nekem is eléggé gyerekkora nyúlik vissza az anime imádat. A yaoi meg felettébb sors szerűen jutott el hozzám és persze rögtön a legnagyobbakkal talált be. Így a kezdő adagban Ai no Kusabi szerepelt mint anime, manga pedig olyan hatalmasok művei mint Kodaka, Nitta, Yamane, Tooru.... :láv: Szerintem ez garancia volt arra hogy szerelemre lobbanjak. Tartósan és magaslánggal égve.


Miharu! Viszünk lakásavató bishiket! ;)

Nio... a postjaid remekművek!

Gomenasai, a mai nap után ennyi telik tőlem! *nyomi* Hjaj... :csicsi:

*legszívesebben mindenkit név szerint megszeretgetne de most zavarg az agya... de még mindig büszke és érzékenyke a soksoksoksok postok miatt. * :láv:

Ehh... az a helyzet fáradt vagyok ilyenkor összefüggő és értelmes írásokra 8) De leszögezem senkinek sem akartam itt a lelkivilágába taposni és amikor azt írtam hogy nem találtam igényes írást, azt a néhány hónappal ezelőtti állapotomra értettem. Úgyhogy nincs min vitatkozni. Főleg mert már egyszer írtam, hogy tetszenek az itteni írások. Egyébként kösz a pü-t Airisu 8) De inkább itt módosítom, mert így legalább fairnek érzem. És igen már megbeszéltem Nio-val, hogy bepótolom a hiányzó lukakat az életemben. :D

Én nem vagyok egy nagy fórumozó. Ha jól emlékszem az első merényletem az A+ fórumán történt. Az animéket már régóta szeretem, bár nem vagyok megszállott rajongó. Yaoi témában viszont egyáltalán nem vagyok profi. Animével először úgy 15 éve találkoztam, a yaoival csak kb. fél éve ismerkedtem meg. Úgyhogy nézzétek el nekem néha ha hülyeségeket írok a témával kapcsolatban. Arra már nem emlékszem, hogyan találtam rá Sóhajomra. Az ísrásoktól azonnal elvarázsolódtam, aztán (jóval később) a fórumra is bemerészkedtem. Nem tudok mást mondani, csak amit a többiek is. Imádok idejárni, és "beszélgetni" veletek olyan dolgokról, amikről pl. a környezetemben senkivel sem tudok.

Hát ha már színt vallunk az elsőről, akkor most mindenki vegyen mély lélegzetet és készüljön fel. Én egy netes Roxfort, bizonyos HPVV (Harry Potter Varázslatos Világa) nevezetű lapon vesztettem el fórum és netszűzességemet. Aztán egy ideig chatmánia, majd sűrű csönd és nem visszafogott anime-mangafanság. Hogy miként lettem fan, arra már nem emlékszem, de tán egy barátom hatására, asszem. Hugom az én hatásomra, ez viszont biztos. Bár gyermekkoromban nagyon imádtam Sailormoont és a tv-ben is megnéztem minden anime-t, amit adtak, de jó ideig ez csak ennyire terjedt ki.
Első yaoim azóta is személyes kedvencem a Color. Utána valahogy beindult a dolog és elkezdtem rákeresni a yaoikra. Egyre durvább mangákat olvastam, etc. Gondolom, nem kell mesélni. Többször is megláttam ezt a lapot, de csak mikor negyedszerre is kidobta, akkor határoztam el, hogy megnézem és voálá! Lett egy újabb elkötelezett hívetek. ^^

Amúgy fellépésen már túl vagyok és elég sokszor láttam, de szerelmem szerint csak egyszer látszott. Minden esetre úgy remegett a kezem, hogy ő azt hitte, direkt volt. XD Szóval se gáz. Amúgy 5 szám volt és én mind az ötben táncoltam, úgyhogy büszke vagyok magamra. ^^ Nagy yupppiiiiiiiiiiiiiiiii! Köszi a szorítást mindenkinek. ^^ Működött. ;)

Shinzo:egyre jobb, akkor szaporodunk, mi 30-asok :lol: és Buffy szerelmesek :P
Arita: imááádom a Love mode-ot, az egyik kedvenc mangám, alig várom az új részeket! :dobb: :jump: Millió csók a fordításért, abba ne hagyd!
Egyébként nálunk is aktívan agyal a férjem, hogy amint összeszedjük magunkat kicsit, akkor én is kapok egy számítógépet saját használatra, mert herótja van a rajzolt pasiktól :nanee: no meg a japán rocktól :P A zenei ízlésünk meglehetősen távol áll egymástól , viszont még mindig szó nélkül rendezi a feliratokat a megfeleő animékhez :D Már csak ezért is megtartom :P :wink:

Ápropó. Ayase nem harmincas de............ ANGEL FAN! :cheer: OMGOMGOMG hogy én hogy imádom a fejét!!! Ohooo Angel kawaiiiiiiiiiiii. Érdekes. Egy ember volt akit ki nem állhattam a Buffyból... Buffyt. :fúúj: Ellenben Angel... :fangirl: :fangirl: :fangirl: Ohh Angel... oda voltam... vagyok a pasasért. :fangirl:

*ilyen fáradtan már csak bugyuta fangirlködés telik tőle*

Kata69: Neked megvan az Angel 5. éva :pity: d? Ugye ez az amelyikben Spike is főszereplőként szerepel? Jujujuujuuj. :cheer: :ohoo: Ha tényleg ez az akkkor légyszilégyszilégyszi írd ki nekem. :red: Küldök dvd-t hozzá. Egyszerűen imádom Spike-ot és halálta stresszeltem magam, hogy az Angelből nem adták még le ezt az évadot.
Nagyon jót vigyorogtam rajtam amit a férjedről és a kisfiadról írtál. Megnézném és hallgatnám szívesen ahogy fiad teli torokból japán számokat énekel, na meg a férjed arcát miközben hallgatja. :twisted:

Ayase, én is nagyon szeretem Angelt, a Buffy első 3 évadban még ő volt a kedvenc. De aztán Spike személyisége kezdett egyrte jobban kibontakozni és egyre nagyobb szerepet kapott a történetben és én hűtlen módon teljesen átpártoltam hozzá.
Persze továbbra is szerettem Angelt de Spike tekintetében veszekedett fan letem. Imádtam minden hülyeségével és lúzerségéval együtt, na meg azért szerintem nagyon cool is tudott lenni időnként. Érdekes, pedig abszolút nem vonzódom a szőkékhez. Nála is először a személyisége ragadott meg, aztán jött csak a dögös kis Billy Idol kinézete. (És az az utalás a Buffy egyik részében, hogy valójában Billy Idol másolta a kinézetét Spike-ról...hát...kész :wihi: , nagyon tudtam imádni a sorozat humorát.
Ja és én is utáltam Buffyt de megveszekedetten. :battle:

Mazsola,
nem igazán figyeltem az időt, de szerintem olyan 1,5-2 óra hossza lehetett amig megirtam a postot. Mindig gyorsan írok és nem szoktam megállni gondolkodni közben mert folymatosan jönnek a gondolatok, de még így is sokáig tart egy ilyen megaméretű post megírása. És egyébként sosem direkt akarom ilyenre. Elkezdek írni, aztán csak jönnek és jönnek a gondolatok és mire észbekapok már több mint egy órája írok és az oldal tele van.

Shinzo: Kíváncsi vagyok mi volt az az első slash élmény, ami olyan nagy hatást tett rád. Oszd meg velünk légyszi

Szerintem Angel túl morc, és nem tetszett a hű de jófiú vagyok viselkedése (neeee má, lelkibeteg, depressziós vámpír :tikk: ) ... nekem mindíg Spike :ohoo: volt a tuti pasi, ő pont olyan zakkant és gonosz és szexisen harapdálós :twisted: , az Angelből meg a szemüveges angol, talán Laslie :tess: olyan aranyosan gyáva volt... :catheart:

Edit:
*Nem egyedül Spike fan* :cheer:

Három kedvenc idézetem van a Buffy-ból, és mindhárom Angel-hez kapcsolódik:

"És eljövend a gonosz,
kinek egyetlen ellensége egy fiatal férfi,
aki a sötétségből tör a fényre,
és nincs vele könyörülete a Gonosznak."

(Asszem ez az Angel sorozatból van, mindegy. Gondolom rájöttetek, hogy kiről szól. :amour:)


"Szenvedély. Mindannyiunkban megbújik.
Alszik. Vár. És bár nem akarjuk,
nem kérjük, végül felkavar.
Kinyitja száját és üvölt.
Beszél hozzánk, irányít.
A szenvedély uralkodik rajtunk,
mi pedig engedelmeskedünk.
- Mi más lehetőségünk lenne."

(Amikor Angel és Buffy lefekszik, és Angelből előtör a gonosz énje. Járkál az éjszakában és ezt mondja!!!)


"- Az Élet csupa meglepetés!
-Tévedsz! Az Élet unalmas. Te vagy teli meglepetésekkel."

(Angel és /a csaj aki vámpírrá tette, de most nem jut eszembe a neve/ mászkálnak BUDAPESTEN (!!!) még az 1800-as években, és beszélgetnek.)


Sajnos én nagyon hűtlen szeretője voltam mindkét sorozatnak. :pity: Bármennyire is szerettem, egy idő után elvesztette az eredeti értelmét, és sablonossá vált. De abban egyet értek, hogy Buffy volt az egyik legidegesítőbb benne, bár Cordelia szorosan a nyomában kullogott. Amit meg az Angel utolsó (?) sorozatában művelt... :grrr:

Amúgy az Angel rajongóknak mondom, hogy szerdánként 22 után van a Dr. CSont, és abban szerepel.

Szeretem ezeket a történeteket olvasni. És még inkább az idősebb hölgyekét (jó..én vagyok a pisis, ti a fiatal nők, így jó?! :ölel: ) akik meggyőztek afelől, hogy nincs velem semmi baj és nem kell attól félnem, hogy idővel majd kinövöm ezt a szenvedélyemet, ugyanis NEM AKAROM.
Számomra még fél éve ez a BL iránti érzékenységem titkolnivaló és rossz dolog volt. Nem is tudom mivel kezdődött.. talán pont a Teljes napfogyatkozás(?) című filmmel.. de ami igazi áttörés volt az a Queer as folk (gyűlölöm a megmagyarosított címet.. az angolnak mondanivalója van, míg a Fiúk a klubból.. elszomorító). Egyszer csak lefagytam a TV előtt.. egy pasas a szemem előtt dug meg egy 17 éves srácot. Zavaromban elkapcsoltam és néztem ki a fejemből értetlenül. Ilyen van?? És hát imádtam. Sikerült túllépnem a szexcentrikus látszaton és hallottam a lényeget, az előítéletek fájdalmas dühét, a szerelem korlátokat döngető erejét. Megérintett, földhöz csapott, szétszaggatta szűklátókörűségemet. Idővel még egy fanklub lapjára is felmerészkedtem, habár eleinte nagyon nem akartam. És sajnos az ösztöneim jók voltak. Elveszett a varázsa, a személyes mondanivalója, mert a boxokban lányok sikították a szereplők neveit, a linkek közül még több tucat rajongó Brian-Jusitn ölelkezős képe virított. Megszeppentem és ahogy a sorozatnak vége volt, eltemettem magamban a dolgot jó mélyre. Bevallom unatkoztam. Rettentően. Hiányérzetem volt.
És jött a Brokeback... istenem... örök klasszikusa marad imádatomnak. És a bátorságomat is meghozta, h kiálljak a téma mellett. Már nem érdekeltek a rosszalló tekintetek, a furcsán fancsali arcok. Szárnyaltam. És Heath nevével még barátnőket is sikerült magammal cipelni. Habár egész magas hangon nyöszörögtek a sátras jelenetnnél, de büszke voltam rájuk.
Itthon persze állandóan a családom élcelődésének központja voltam. Az öcsém lebuzizott. Az Apám meg megjegyezte, h mindig is vonzódtam a fura dolgokhoz, tehát már nem lepődik meg semmin. Anyutól egy darabig hallgathattam a könyörgő hangon vagy tomboló undorral előadott: édeskislányom, ha egyszer egy lánnyal jössz haza én összeomlok - dolgot. Így hát inkább meghúzódtam ferde hajlamaimmal a háttérben. A kávézóban nem meséztem (Sóhajom szó..szeretem..) mély gondolataimról, a fiúk szerelme iránt érzett érdeklődő kíváncsiságomról, miután oda lett súgva: - Én elfogadtam, hogy.. ilyen vagy. De mások a végén még azt hiszik, hogy tudod.. perverz vagy...
Anime szeretetem (Dragon Ball... petíciót is kezdeményeztem, h ne fejezzék be... fiús lány voltam na) miatt az A+ állandó kedvencem volt az elejétől kezdve. Így kerültem kapcsolatba a NAGY Gravitationnal. Az ajánlókat egyenlőre felhúzott szemöldökkel nézegettem, a furán esetlen rajz, rózsaszín haj és kacsasárga fellépő ruha miatt.. Aztán 3 bejátszás után kezdett feltörni bennem az a gondolat, hogy az a csók.. 2 FIÚÉ??! BUMM. Szombat első rész és nekem édes halál volt.
Netre fel, manganetre át, Gravi fordításokig. Első manga, első shounen-ai.. :red: Ott már Yuki félmeztelenkedett és erőszakoskodott. Oda voltam érte. Azonnal dobtam is emailt a fordítnak, hogy körbeszimatoljak a dolgok terén és megkérdezzem van e még.. Át lettem irányítva sae-chanhez ( :amour: ), aki azonnal megajándékozott az aranyat érő linkekkel. Szigorúan kikötötte, h Daniell! OLVASNI!
Hitetlenkedve, fejemet támasztva kattintgattam estefele, és elkezdtem hát olvasni...........
Őrjöngve kutattam Ayase után, ostromoltam emailekkel, imádatommal, kérdéseimmel. Ő meg türelmesen terelgetett. Azt mondta: Nitta, Ayano, Kodaka! Haru, Finder, Kizuna.
Ezek után a Haru első oldalán máris olyan képbe botlottam, hogy pirulva kellett kinyomnom a gépet. Aztán keringtem kicsit a szobámba, hümmögtem magamban, hogy aztán elementális lendülettel ugrojak a mélybe. OMG! Igen az volt az OMG. Teljesen megtérültem, pillanatok alatt beleszerettem a műfajba, a Sóhajomba (Vik Kulcsa olyan hatással volt rám, ami még engem is meglepett) És akkor daloló szívvel mentegettem le minden egyes írásukat. Leraktam Stephen Kinget, Vavyan Fablet és az egész életem megváltozott... :luv: Büszke lettem arra aki vagyok, az érzéseimre, amiket olyan intenzíven kezdtem megélni, hogy egy egész hétre feltöltött, a gondolataimra, amiket megoszthattam olyanokkal, aki ugyanúgy látnak, mint én. Boldog vagyok. Nagyon. Mert tudom, h nem vagyok egyedül, m befogadnak pusztán az írásaim alapján. Senkit sem érdekel honnan jöttél, milyen vékony a lábad, mennyi a pénzed, milyen öreg vagy fiatal vagy, m mindenki a mondanivalóra figyel. Azaz RÁD. :love:
Ja és Nio most olyan imádnivaló és önzetlen, h átvette a művelésemmel járó világrengető felelősséget a vállára és Joykodik felettem. :amour: (igen.. ő vitt bele a MOBba.. és ezért nagyon kedvelem a csajt)
És Vik mangafordítós oldala örök kedvenc marad.. Egyszerűen csodás! :catheart:

Lélekteregtés vége. :red:







Ayase Házavató bishik....?! :ceret!:

Arita Love Mode.... :csup: És akkor itt meg kell jegyeznem, hogy manganet elfelejtve egy olyan igényes oldal után, mint a Club Shion!! :llpop:

Én is nagy Angelfan vagyok. XD De nekem maga az Angel sorozat nem tetszett. Az már nagyon ostobaság volt. Meg ugye Angel Buffy nélkül, mint az étel só nélkül. Sőt Buffy Angel nélkül szintén. Bár azt bírtam, mikor eltűnt az egész város és a városhatárt jelző tábla kidőlt. XD Meg egyszer véletlenül elcsíptem egy olyan Angelrészt, ahol Angel ember lett és együtt lehetett Buffyval. Az gyönyörű volt. Csak minek kell nekik állandóan szenvedniük?
Amúgy azt a csajt (hogy is hívták?), tudjátok a másik vadászt én is utálom. Egyszerűen gyűlölöm. Ha csak meglátom, már másznék fel a falra. Spikeról sem tudtam soha elképzelni, hogy igazán jó legyen. Valahogy nem olyan. Az, hogy meg a végén jófiút csináltak belőle, szerintem csöppet banális. Mondhatni, abszolút ellentétére fordították az addig kialakított képet a sorozatról.
Akkor, amikor Buffy kénytelen megölni Angelt, azon viszont akárhányszor néztem meg, mindíg iszonyatosan bőgtem. Tényleg olyan szomorú az, hogy épp azt kell megölnie, akit szeret. Mondjuk én a Sailormoon-on is mindíg sírtam azokon a részeken, ahol Usagi Tuxedo ellen harcolt. Szóval nálam ez nem mérvadó... ^^"
Amúgy láttátok Didonak azt a klippjét, melyben imádott David Boreanazunk is szerepel? Fantasztikuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuus! Kerehem... ^^"" Mint mondottam volt, nagy Angelfan vagyok. Amúgy anno találtam egy gyönyörű verset, ami amolyan fanfic. Buffy nevében írták Angelnek és tényleg gyönyörű. Majd előkotrom valahonnan és bemásolom. Érdemes elolvasni. ^^
Amúgy örülök, hogy itt is vannak Angelfanok. XD David Boreanaz tényleg iszonyat jó pasi. ^^

Nio:Persze, hogy másol a kedves férjem :wink: :P Csak annyit kérek, hogy hova postázzam. De azt előre bocsájtom, hogy mi a dvd lejátszón nem tudjuk nézni, csak a számítógépen, mert a formátuma vmi olyan :?
Egyébként Angel szerintem is hülye időnként :evil: De Spike, hjaj, a drága, hülye vámpírka! Szeressem :wink:

Miharu, elgondolkodtatott, amit írtál, arról, hogy először számodra a yaoi szégyellni való dolog volt. Talán először egy kicsit nekem is, bár nem önmagam előtt szégyelltem. Mindig is tudtam magamról, hogy szeretem a romantikus történeteket, és sok ilyet olvastam. A szexualitás pedig szintén mindig nagyon érdekelt, bár olyan családban nőttem fel, ahol az ilyen témák tabunak számítottak. Talán nem is tabu volt: egyszerűen úgy viselkedtünk, mintha ilyesmi nem létezne, ami mondanom se kell mennyire depresszáló egy kamasz számára, akinek kérdései vannak. És nem elég, ha elolvassa A nő biológiája című könyvet, vagy az iskolában osztogatott felvilágosító füzeteket, mert igenis, beszélni szeretne a szexről és a szerelemről, csak nincs kivel.
Megfejelte még a dolgot, hogy bár a családom nem vallásos, én évekig jártam hittanra, és azt ugye mindenki tudja, hogya katolikus egyház hogyan gondolkozik a szexualitásról, és a szexuális másságokról. Ennek megfeleően nagyon szégyellős és zárkózott kislány és kamasz voltam.

Aztán szerencsémre, miután elkerültem otthonról az egyetemen olyan nálam idősebb, barátnőket szereztem, akikkel mindent ki lehetett beszélni, így egyre kevésbé éreztem tabunak, problémásnak a dolgot. Prűd neveltetésem maradványi lassanként úgy foszlottak le rólam, mint egy rongyos kabát, és miután jött a yaoi, már nem is csodálkoztam magamon, hogy nekem ez ennyire tetszik. (Bár ugye először azt gondoltam, hogy nem érdekelne, de miután belecsöppentem már nem lepődtem meg semmin.) Ami még érdekesebb, a környezetem se. Elég idős vagyok már, hogy ne a szüleim szabják meg, hogy mit csinálok, de azért aggódtam mi lesz, ha megtudják... Alaptalan volt az aggodalmam, és ezt nem tudom minek köszönhetem: vagy annak, hogy a kellemetlen dolgokkal kapcsolatban úgy viselkednek, mintha nem is tudnának róluk, vagy pedig annak, hogy amúgy is mindig tudták, hogy nem vagyok normális, és már nem döbbenti meg őket semmi.
A tesómat a Daniell segítségével sikerült megtérítenem, és a legjobb barátnőmet is, a baráti köröm többi része (az a pár ember, nincsenek sokan) szintén tudják rólam, de ők is mindig tudták, hogy zakkant vagyok, nem fura tőlem, ha ilyen eszement dolgokkal foglalkozom. És ha valaki perverznek tart, hát jól teszi... Az vagyok! :D Mostanában meg azt veszem észre magamon (biztos a korral jár) hogy egyre kevésbé érdekel, hogy mit gondolnak rólam az emberek.
Írtál még valamit, ami szöget ütött a fejembe: hogy anyukád mit szólna, ha egy lánnyal állítanál haza.
Érdekes, hogy az emberekben gyakran az merül fel, ha meghallják, hogy valaki yaoit olvas/néz hogy az illető biztos leszbikus... Kisebbik húgom (aki még megtérítésre vár) szintén nekemszegezett egy hasonló kérdést, és ezt nem bírom hová tenni. Számomra ez egy logikai bukfenc, amit nem értek. Mert, ha a nők érdekelnének, minek nézegetnék pasikat?

És Brokeback Mountain! Imádom! Az utóbbi időben az egyik legszebb filmélményem! A Tigris és a sárkány, meg az Értelem és érzelem után, gondoltam, hogyha Ang-Lee rendezi, csodás lesz, és nem okozott csalódást!

Brokeback-et én is láttam, egymás után kétszer is megnéztem (és mellékesen jegyezném meg, nagyon szurkoltam, hogy megnyerje az Oscart!!!) Egyébként ha már Ang Lee, akkor mindenkinek ajánlom az Esküvői bankett című filmjét, amiben hasonló témát boncolgat.

Csatlakoznék a klubhoz, ha lehet. Nyáron leszek kereken 30! :cheer:

Corot
fel vagy véve :wink:
Egyébként jó kis témát boncolgatunk mi itt.És ha már itt tartunk, akkor én is elmondom :nálam már voltak előjelek, hogy nem vagyok teljesen normális :P Fura módon Hesz oldalán volt néhány kép, ami ilyen összeturmixolt valami volt Angel-ről és Spike-ról és ez indított el bennem valamit.Azután firkantottam egy Angel-Spike slasht, ami meglehetősen durvára sikeredett :twisted: Én egyébként nagyon sokáig meglehetőst konzervatívan álltam a meleg témához. Igazából a változást annak köszönhetem, hogy a kis 18 éves barátnőm leszbikus kapcsolatban él, és nagyon szeretem a barátnőjét is, meg őt is.Tündériek együtt :) A másik dolog, ami kicsit a "megtérésemet" segítette, a húgom álltal hűségesen nézett Fiúk a klubból. Igaz, hogy azt nem néztem, mert akkortájt ment a Viasaton a Melegítő, és attól még most is felálla szőr a hátamon :? , viszont a tesóm nagyon is pozitívan állt a témához és akkor már elkezdtem agyalni.Azután belefutottam a Graviba. Mondanom sem kell, hogy eleinte nem akartam nézni, de a kíváncsiságom erősebb volt, mint az előítéleteim, így nekiálltam. A többi történelem, Thia a megmondhatója, mert tőle könyörögtem ki a teljes sorozatot és az OVÁ-kat :D Thia ,még egyszer és ezerszer köszi :dobb: :ölel:
Szóval engem a szeleburdi kis Shuichi fogott meg a yaoinak és a toleranciának :P valójában akkor jöttem rá, hogy mekkora baromság elítélni , egyáltalán ítélkezni arról, hogy ki kit szeret, mikor Shu az első együttlétük után Hiro motorján utazva, Hiro mond egy mondatot, valami olyasmit, hogy mindegy hogy milyen nemű, ha szereted akkor légy boldog. Nem egész így van, de ez a lényege, vagy ilyesmi :oops:
Na, tehát Katika rendesen elkezdett gondolkodni és agyalni és rájött, hogy tényleg lényegtelen, hogy milyen a szeretett fél, legyen az akár hasonló nemű, vagy uram bocsánat! zöld marslakó lila fülekkel, a dolog úgy is azon áll vagy bukik, hogy az az érzés mennyire valós és kölcsönös. És ha azt nem esett túl nehezemre elfogadni, hogy a barátnőm a saját neméhez vonzódik, akkor min akadok én fel itt?!
NA, azt viszont még nem mondtam el, hogy én nem katolikus, hanem mormon vagyok, és nálunk is elég komolyan és keményen állnak a témához, akár kizárás is lehet belőle az egyházból. Ennek ellenére, vagy talán pont ezért volt érdekes számomra, mikor a Terri Black-féle ügy volt, és az egyháztagok 90%!-a (velem együtt)azt mondta, hogy ki a fenét érdekli, hogy milyen agybaja van a Karcsi bá'-nak, ha rendesen gondoskodik a kicsiről és szereti! Megjegyzem ez a vélemény a női egyháztagok közt volt erős, a férfiakat meg se kérdeztük :P Némelyik iszonyúan betonfejű :P
tehát a gyülekezetben nem is tudják, hogy mi "bajom" van! Viszont a fősulin van egy évfolyamtársam, aki ugyancsak yaoi rajongó és vele rögtön szót értettünk :D
Ami még nagy feladat, bár lehet, hogy annyira nem , az a húgom megtérítése a yaoinak. Ezt most kénytelen vagyok egy kicsit elhalasztani, mert szegény most vett lakást, és az idegei kissé rongyosak :( Amint kicsit jobb lesz a kedve, akkor a kezébe adom a Daniellt :wink: utána jöhet a Kulcs.
Hát ennyi:P

Arita elképesztő, hogy milyen hasonlóan gondolkodunk. Talán a félelemetesen hasonló kamaszkorunk és szüleink gondolkodása miatt. A zárkózottság egyik mintapéldánya vagyok. Gyűlölöm a figyelmet, félek, hogy amit mondok unalmas vagy észrevétlenül valakinek a terhére válok. Mindig is szorongtam. Erre eleinte rálegyintettek itthon, majd pszichológushoz cibáltak. (Hát az örök élmény marad..) De nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy nagyon örülök, h mindezt megosztottad velem/velünk. Őszintén. Éppen a nemszabadhérdekeljenmitgondolnakrólam-nak rögös útját járom és önbizalmat építgetek. Szóval jó látni, illetve olvasni h ez sikerülhet. :láv:

Látom mindenkit beindított ez az első élmény téma. :D
Na akkor én is kicsit fangörlködök bővebben erről, mely kb. 8 éve esett meg velem és hogy szavaitokkal éljek, rendesen "elvette a szüzességem" és végképp ebbe az irányba terelgetett, míg végül ki nem kötöttem a yaoinál. :mrgreen:
Nos, abban az időben oltári nagy Highlander-fan voltam, de nem a filmeké, hanem a sorozaté (gondolom mindenki ismeri), és Adrian Paul jelentette számomra az álompasit. Ami azóta kicsit megváltozott miután jócskán belemásztam az anime világába..hehe..mert mostmár én is jobban bukok a rajzolt pasikra. :mrgreen: Naszóval, hogy ne térjek nagyon el, épp a neten kutakodtam mikor is ráleltem az első ilyen ficre, mondanom se kell hogy majd hagyattestem és alig tértem magamhoz, mert fogalmam sem volt róla hogy ilyesmi létezik egyáltalán. :shock: Most hogy ez terítékre került igencsak megrohantak az emlékek és nem voltam rest, megkerestem a neten és megtaláltam. :D Ráadásul az oldal, ahol szinte minden ficet elolvastam ami akkoriban rajta volt még mindig létezik... továbbá örömmel vettem, hogy Eng iszonyatosan jó és hires-hirhedt fotómontázsai is megmaradtak. Uhh.... :fangirl: 10 év és semmit sem változott!!!! :óóó: Úgyhogy ezúton szeretném azt kívánni, hogy ez az oldal és akik jelen vannak is ugyanúgy megéljék ezt a szép kort itt, továbbá végtelenül boldog vagyok, hogy én is csatlakozhattam a társulathoz. :ölel: Szóval azt hiszem, ezúton félreoszlattam a tegnapi posztom okozta apró feszültséget. 8)

És igen, én is Angelfan vagyok... meg Spike-ot is kedvelem, bár nálam Angel volt az első (hehe, és itt megjegyzem, hogy még ebből is gyűjtöttem ficet anno :izé: ) 5.évad? Na igen, mérges is vagyok, hogyha már az első négyet voltak szívesek leadni akkor az utolsót meg miért nem :grrr:

Miharu, ehhez hasonlókon én is átestem.... de így utólag már kit érdekel, a lényeg hogy mostmár semmi sem állhatja az utam :D

Én első anime élményem... Sailor Moon, Sailor Moon, és még egyszer Sailor Moon! Az az anime olyan hatást tett rám... és én a sorozatot nem magyarul néztem végig, hanem németül RTL 2-n (asszem), sok mással együtt, úgy hogy még angolul sem gagyogtam, és mégis értettem majdnem minden szavát. Az egy olyan anime, amit elég hallanod, mert még ha a szöveg értelmetlen is számodra, a lényeg teljesen felfogható (az utolsó sorozat a leggyönyörűbb... alapjaiban változtatta meg a világképem, és szerelmesedtem bele miatta az animébe, bár akkor még halvány lilám sem volt, hogy miféle műfaj is az). Elvarázsolt a világa, és sokkal érdekesebb vol, mint a legjobb filmek (anyu nagy filmfan- és gyűjtő.. emiatt én is az vok :P). Azon kívül, imádom a rajzfilmeket, szinte bármilyet megnézek *a hiradó helyett minimaxot néz*, bár sokáig a SM volt az egytlen anime az életemben. Hosszú évek teltek el, mikor is kedves, drága, hőn imádott hugom felfedezte magának a netet, és az animéket (azt hiszem, a Mononoke Hime miatt merült el a témában), és mivel ő sokkal kreatívabb nálam (értsd: mer kísérletezni a számítógéppel), kitalálta, hogy lehet letölteni ilyesmitket, és engem is bedobott a mélyvízbe. Megjegyzem, engem annyira lenyűgözött az SM, hogy sokáig nem is akartam mást nézni, hiába ajánlgatta. Aztán barátnőm adott nekem Love Hinát, Elfen Liedet, Vision of Escaflownet (ez utóbbit legalább annyira megkedveltem, mkint az SMet), Bastardot. És beindult a nagy letöltő üzem (és Chiaki megtanult DVDt írni *büszke, nála ez már a csúcsok csúcsa*).
Homoszexualitás... anyám mindig arra nevelt, hogy elfogadóak legyünk a világgal, sosem merevek, és hogy az életben a legfontosabb: a humor (megjegyzés: ezen elvéből kifolyólag és a Biblia helyett a Kretén magazinon nőttem fel... így nem is várja el tőlem senki, hogy normális legyek, azt meg már végképp nem, hogy komoly is).
És életem első fontosabb homoszexuális "élménye": Sírhant Művek!!!! (mindenkinek ajánlom) Abban a sorozatban senki nem normális, ennek ellenére annyira megragadott a gondolatvilága. Lenyűgöző sorozat. Lenyűgöző. És akkor ott van benne a homoerotikus szál, David és Keith kapcsolata, ami sokkal érzelemdúsabb, és érdekesebb volt, mint a csomó hetero szál a történetben (lehet, hogy én vagyok abnormális, de akkor is! Én mindig azt vártam, mikor érünk a történetben megint olyan részhez, ami róluk szól). És ahogy Keith kinéz... :ohoo: David meg egyszerűen tündémaci :love:
De amúgy, bár nagy hatást tett rám, nem mélyültem el a témában. Egészen addig, míg fel nem fedeztem az ezüstsárkány szentélyét, ahol volt egy kis ismertető a Graviról... feladtam a leckét a hugomnak: szerezd meg. Nem érdekel hogyan, de akarom. Megnéztem róla egy csomó amw-t, mire sikerült leszedni, és lehet, hogy emiatt, de nem hozta be a várt reményeket. Nem tetszett. Már majdnem feladtam a témát, hogy ez mégsem jön be, mikor is felfedeztem magamnak a varázsskatulyát, és le nem töltöttem a Sensitive Pornographot. Kész. Akkor ott végem volt (gyönyörű a rajz! elképesztő, imádom! :amour: Az eksön jelenetekről nem is beszélve :oops: ).
Nálam a varázskatulya csomópont, mert onnan jutottam el végül az aarinfantasyra, annak köszönhetem legkedvencebb mangámat, a Colort, és onnan jutottam el a Sóhajomra (külön hála is köszönet).
Én végül is animékkel kezdtem, aztán térem át a mangákra, most meg állandóan fanficet olvasok :D Hugomat is próbáltam megtéríteni, és látott pár yaoit, de őt inkább a "végén minden főhős meghal" drámák kötik le. Izlések és ficamok...
Édes drága szüleim nem is tudták, miért is rajongok, míg rá nem kattoltak a sóhajomra :D Azóta apám simán csak aberráltnak becéz, anyu meg néha megérdeklődi, hogy ugye nem akarok egyszer egy lánnyal hazaállítani... (ő azt mondta, hogy igen is van összefüggés a "buziimádat" és a leszbikusság között, de nem volt hajlandó bővebben kifejteni... egyszer majd meginterjúvolom). Mindegy, engem nem zavar, hogy abnormális mellett most aberráltnak is hívnak... :D szép pasikért megéri :twisted:
Én nem szégyelltem soha. Viszont azért nem beszélek róla senkinek, mert arra kényszerítenének, hogy szégyent érezzek (tudjátok... a lesajnáló pillantások..."undorító", amitől úgy érzi az ember, hogy szégyellnie kell magát, pedig nem is).
Nem szégyelltem, de teljesen elfogadni csak azután tudtam, hogy csatlakoztam az itteni társasághoz... köszönet mindenkinek ezért az ajándékért!

Én németül a DetCont néztem mindíg és ez még a mai napig is nagy kedvencem. Sajnos azonban még mindíg nem tudom, mi a vége a sorozatnak. (egyáltalán van?). XD
A yaoi... Na hát az nálam elég érdekes volt. Én is csendben rajongtam a Colorért, sőt olvastam egy lezbis mangát és az se zavart! Ezen meg volt jómagam is lepődve, de én a tATu-t sem néztem ki azért, mert olyanok voltak, amilyenek. Sőt, örültem, hogy vállalják magukat. Persze, amikor kiderült, hogy az egész kamu volt, akkor haragudtam rájuk. Ugyanakkor megértem. Nagy úr a népszerűség, ne?
Én mindíg is úgy álltam hozzá az egyneműek szerelmének témájához, hogy ez létező dolog és kész. Mit kéne tenni vele? Semmit, elfogadni. Ők se divatból csinálják. :P
Akkor voltam kicsit zavarban, amikor Anya egyik nap zavartan rám nézett: "Megnéztem azt a lapot. Sóhajom... Az melegekkel foglalkozik?" Én visszanéztem rá és komolyan bólintottam: "Igen..." És ezzel lezártuk a témát. ^^" Nem hiszem, hogy épp ettől lennék lezbikus, hiszen a pasik is beizgulnak a lezbishowkra, akkor mi nők miért ne nézhetnénk ilyesmit? Én azt hiszem, ez teljesen normális és elfogadható. Modern világban élünk. Haladni kell a korral, ne?
Amúgy meg művész vagyok, szóval teljesen normális, hogy abszolút nem vagyok normális. XD A baj csak az, hogy hugomat is fertőzöm vele. ^^" Ejj, milyen gonosz vagyok!

Egy nagy grr-el kezdem. Elkezdtem írni egy postot ami félúton szépen elveszett. Pár pecig szépen egyenletesen a fejemet vertem a falba aztán kissé lenyugodtam és kezdem előről az egészet. Bár ez már nem lesz ugyanolyan.
Szóval nagyon örülök, hogy ennyire beindult a hogyan lettem yaoi fan téma. Élvezettel olvasgattam a hozzászólásaitokat.
Én most két napig nem leszek internet közelben de addig is búcsúzól írok pár sort.
Szóval, sokan emlegettük itt korábban Angelt és Spike-ot. És ha már yaoi -s honlapon vagyunk akkor ajánlok figyelmetekbe egy yuetube-os klipet. Nagyon jó szerintem és ráadásul még az emlegetett drágaságok is megtalálhatók benne, szépen összeboronálva. Én először nagyon meglepődtem, amikor megláttam, mert rájuk még sosem gondoltam így. De hát amióta yaoista lettem én is rendszeresen összehozom gondolatban a férfi szereplőket mindenhol. A klip címe precious kiss és ehhez mélóan olyan hot hot hot csókok vannak benne, hogy néha bizony erősen kapaszkodtam az asztalba közben.
Szóval a link: http://www.youtube.com/watch?v=H8Qz7NU2KmU&mode=related&search=
És itt van egy másik is, amit szintén nagyon ajánlok mindenkinek. Az első jelenetben a csókolózó pár egyik tagja nem más mint a fiatal Russel Crow! És milyen szenvedéllyel és átéléssel csinálja, az embernek megfordul a fejében, hogy hátha... A klipben egyébként elég sok ismert színésszel találkoztok majd , a zenéje pedig szuper. Amúgy is nagyon szeretem Michael Bublé-t és az általa feldolgozott régi számokat, páne ha ilyen jelenetek aláfeső zenéjeként szolgál. http://www.dailymotion.com/video/xfln9_kiss-men1
Mivel a klipek 18 éven felüli kategóriásoknak minősülnek, csak akkor tudjátok megnézniőket, ha előtte beregisztráltok a yoetube-on. De megéri, higyjétek el.

Látom felmerült itt több filmcím is az utóbbi hozzászólások során. Fiúk a klubból, Brokeback Mountain, Sírhant művek. Mind mind olyan alkotások amiket egytől egyig imádok. Nagyon hasonló ám az ízlésünk csajok. Persze ez a yaoi mániánkban tükröződik is.
A Fiúk a klubból nálam szerelem volt első látásra. Erre is véletlenül kapcsoltam rá és nem akartam hinni a szememnek amikor megláttam, miről is szól ez a sorozat tulajdonképpen. Olyan örömujjongásban törtem ki, hogy azt el sem tudjátok képzelni. Hiszen, ahogy írtam korábban egész kiskorom óta elszántan érdeklődtem a téma iránt és szívrepesve vártam, hogy szembetalálkozzam ilyen témájú alkotásokkal. Természetesen volt is szerencsém néhány ilyen témájú filmhez és egytől egyig nagyon szerettem őket,de ilyen szókimondó, polgárpukkasztó és szórakoztató alkotást még nem láttam korábban a témában. A Fiúk a klubból szerintem zseniális sorozat. A szereplők egytől egyig telitalálat, élettel teli, hihető és érdekes karakterek, a humora fantasztikus mellette elgondolkodtató szituációk is vannak benne bőven, nem is beszélve a nem éppen szégyenlős szexjelenetekről. Brian pedig véleményem szerint olyan remekül eltalált, hihetetlenül zseniális karakter, hogy akkor is elvinné a hátán az egész sorozatot, ha egyébként nem lenne olyan jó amilyen. De mivel még ráadásul az egész sorozat és a többi szereplőis nagyon jó és érdekes, így igazán szuperlatívuszokban tudok csak erről a műről beszélni.
Rendszeres nézője lettem és már alig vártam azokat az estéket, amikor adták. Még akkori barátom (jelenlegi exem) is nagyon megkedvelte és kifejezetten várta az újabb részeket. Érdeklődésem akkor kezdett el lanyhulni kicsit a sorozat iránt amikor animézni/mangázni és azon belül is yaoizni kezdtem. Minél jobban belemerültem ebbe a világba annál inkább elhanyagoltam a régebbi kedvenceimet. Persze azért lélekben nem lettem hűtlen irántuk és ma is nagy nagy szeretettel gondolok rájuk. Sőt bármikor újra megnézném őket, persze ez idő hiányában eléggé nehézkes.
A Sírhant művek egy korábbi rátalálás volt. Az első pillanattól kezdve imádtam. Az egész történet, a szereplők olyan morbidul kicsavartak, nem mindennapiak és elvontak voltak, hogy csak szeretni tudtam őket. Nem beszélve a már emlegetetth omoszexuális szálról, ami már szinte az első résztől jelen volt és én teljesen oda voltam érte. Ettől a sorozattól is az animék/mangák/yaoi vonatak el, mert egyszerűen nem volt annyi időm, hogy mindegyiket egyszerre műveljem és akkor inkább a TV nézést hagytam el.
A Brokeback-ről már korábban hosszasabb eszmecserét folytattunk a fórumon, így erre most nem térek ki. Ott részletesen leírtam minden a művel kapcsolatos élményemet és gondolatomat.

A yaoiimádat és a környezet viszonyáról vonatkozásomban már tettem említést korábban a szerinted? topicban a titkolod vagy hirdeted témánál. Ott is írtam, hogy én azok közé tartozom akik teljes erőbedobással hirdetik és térítenek akit tudnak.
Többször említettem már, hogy egész zsenege korom óta elképesztő mértékben vonzott minden ami tabu és különleges téma, a lényeg az volt, hogy nagy szerelem legyen a háttérben. Most már sejtem azért hatott rám ennyire ez a dolog, mert a szokatlan és környezet által elitélt körülmények között még jobban felértékelődik a szerelem, még inkább megnő a jelentősége, nagyobbnak, erősebbnek, tisztábbank hat. Szóval nekem jöhetett testvérszerelem, szülő-gyerek kapcsolat, nagy korkülönbség, egyneműek szerelme, szép és csúnya, vámpírok-emberek és minden amit csak el tudtok képzelni. Természetesen nagyon ritkán találkoztam szembe ilyen művekkel és azok is többnyire igen finoman kezelték a témát, de ez csak még jobban fokozta vonzódásomat és vágyamat az ilyen történetek iránt.

Anyu egyébklnt egész kiskorom óta toleranciára nevelt. Ő egészségnevelő volt és mint ilyen a homoszexualitás, AIDS és hasonlók megfelelő kezelése a munkájába vágtak, tehát már egész korán megkezdte rajtam is nevelő munkáját. A szexualitás sosem volt tabutéma a családban, nyíltan beszéltünk róla. A szégyenlősség sem ép jellemző ránk, így aztán nem csoda, hogy olyan lettem amilyen. Nyíltan vállalom és kimondom azt amit gondolok, szeretek, és próbálom megértetni és elfogadtatni környezetemmel az általam fontosnak tartott dolgokat. Ha ellenállást érzek, akkor csak még jobban növekszik bennem a dac és az abbéli harag, hogy ismeretlenül itélnek meg valamit, bele sem gondolva a helyzetbe, így ilyenkor hajlamos vagyok már-már polgárpukkasztó mértékben hirdetni a véleményemet. Ráadásul a természetem alapjában olyan, hogy szeretem megosztani másokkal az érzéseimet, élményeimet és eléggé könnyen megnyílok mások előtt.
Szóval azt, hogy ilyen vagyok nem kis mértékben köszönhetem a családi hátteremnek, de azért nagy adag járul hozzá a saját személyiségemből is, hogy egyszerűen csak valamiért mindig is érdeklődtem az ilyen dolgok iránt. És akkor is ezt tettem volna, ha a anyuék nem úgy nevelnek ahogy. Ez abból is látszik, hogy azért tolerancia ide vagy oda (bár ez csak anyura jellemző, apu egyértelműen homofób) már anyunak is sok amilyen mértékben oda vagyok ezért a témáért. Megnézettem vele az Ai no Kusabit, Fake-t és Zetsuai/Bronze-ot és a Kusabi szexjelenetei kissé sokak voltak neki. De aztán később bevallotta, hogy azért hatottak rá is és a Zetsuai/Bronze kifejezetten tetszett neki. Sőt olvasta a Daniellt is, és nagyon szívébe zárta. Azt azonban nem képes megérteni, hogy ilyen megszállott módon mit lehet szeretni ezen a témán és ennyire beleásni magam a dologba. Nem örül neki, de kénytelen megbarátkozni a gondolattal. Szerencsére nála sosem merült fel az a ha ezt szereted biztos leszbikus vagy téma. (Ha az lennék a környezetem má rég tudna róla, nem kenyerem a titkolózás) De jó pár ismerősömtől megkaptam már ezt a kérdést, ami előtt én is értetlenül állok. Nagyon nem tudom felfogni, hogy jön össze ez a kettő. Meggyőződésem, hogy csak az tesz fel ilyen kérdést, akinek fogalma sincs arról, hogy valójában mi is az a BL-yaoi. Hiszen annyit hall, férfi x férfi kapcsolat, de nem ismeri az élményt, amikor az ember meghatottan,könnybe lábadt szemekkel ül egy anime vagy manga előtt azon morfondírozva hogy istenem, milyen gyönyörű, a mindenek felett való, mindent túlszárnyaló szerelem, mely ledönti még a nemi korlátokat is. Meg kell mondjam, hogy annak ellenére, hogy mindig is oda voltam a homoszexualitás témáért (mind férfi mind női felállásban nagyon érdekelt) a kedvenc és leginkább rám ható történetek mégis azok ahol a párok nem homoszexuálisak csak éppen úgy alakul hogy egymásba szeretnek bele ellenállhatatlanul. Ez éreztetei velem leginkább a szerelem igazi erejét és különleges szépségét.
Az is érdekes, hogy először, amikor ismerkedni kezdtem ezzel a műfajjal, abszolút az érzelmekre és kapcsolatokra koncentráltam, a testiség bár vitathatatlanul tetszett, de csak másodlagos fontosságú volt. Aztán ahogy múlt az idő egyre jobban észrevettem magamon, hogy amíg korábban pl egy érzelem nélküli szexjelkenet nem hatott rám különösebben, addig most már kellőképpen tudok nyáladzani azon is. Perverzitásom tehát egyre csak fokozódik ahogy elmerülök a műfajban, de ez egyáltalán nem zavar. És főleg azért nem , mert hot szex ide vagy oda, a legnagyobb katarzist akkor is az okozza nekem ha a testi beteljesesdés mellet érzelem hegyek is vannak.
Mindenkinek tiszta szívből ajánlom egyébként a BL-t és yaoit, természetesen korosztálytól és nemtől függ az, hogy azon belül mit és milyen erősségi fokozatút. De simán kezébe mernék adni pl egy 11-12 éves gyereknek egy szép érzelmekre koncentráló BL történetet és elbeszélgetni vele a szerelem szépségéről, mindenek felett valóságáról és a toleranciáról. A szexuálisabb tartalmú történeteket természetesen csak idősebb korosztálynak reklámoznám.
Meggyőződésem egyébként is,bármilyen furcsának és ellentmondásosnak tűnik is, hogy a BL/yaoi nem okoz semmi problémát és elferdülést az ember érdeklődésében és ízlésében. A szexuális érdeklődés, és a szokatlan dogok iránt érdeklődésre való hajlam szerintem a legtöbb emberben benne van ,csak lsok esetben elnyomják magukban mert szégyellik és nem merik kimutatni,talán még maguk előtt sem. A yaoi nagy mértékben segít ezeket az érzéseket felszínre hozni és megmutatani az embernek, hogy nincs ebben semmi rossz. Ráadásul olyan adag szépséget, érzelmi feszültséget, katarzist és örömöt-bánatot tud nyújtani ami valóban egyedülálló. Ezért sem nevezném soha hentainak vagy pornónak a dolgot, annak ellenére, hogy vitathatatlanul vannak benne erősen pornográf elemek, főleg a hard yaoi történetekben. És mégis, a legtöbbször annyi szépség, érzelem, mondanivaló és plusz érték van ezen művekben, hogy magasan felülemelkednek a pusztán a testiséget központba helyező műveken (itt most természetesen nem a L'art pour l'art szex pour szex történetekre gondolok, hiszen azért ilyenek is vannak jócskán a műfajon belül és nincs is velük az égvilágon semmi bajom, ezeknek is megvan a létjogosultságuk) és magát a szerelem és odaadás lényegét, esszenciáját mutatják meg, azt amitől tényleg pozitív módon kiemelkedünk az állatvilágból (más tekintetben ezt sajnos nem nagyon mondhatjuk el magunkról), és természetesen ehhez az összetett, szép és természetközeli dologhoz a szexualitás is szervesen hozzá tartozik.
Szóval ha azt mondjátok BL/Yaoi én első helyen azt válaszolom SZERELEM ÉS TELJES ODAADÁS (csupa nagybetűvel) és csak utána jönnek a gyönyörű, nyálcsorgató bishik és a láb, kéz, gyomor és egyéb remegtető érzéki jelenetek, amiknek természetesen nagyon is megvan az értékük, létjogosultságuk és nyíltan vállalom és mindig is vállalni fogom, hogy ezeket is imádom és fontosnak tartom.
Na most viszont lelövöm magamat, mert 11 felé jár az idő és még ösze sem pakoltam a holnapi utazáshoz. Hiába, ez van ha rászabadulok a Sóhajomra.

Mielött elkezdek vallani le kell szögeznem, hogy én a hímnemű yaoirajongók táborát erősítem.

Az én első anime élményem a Dragon Ball volt. Nagyon sokáig néztem és imádtam. Innen indult ki az anime iránti rajongásom, és az idővel egyre csak erősödött. Persze ekkor még csak 14 voltam és nem tudtam, hogy meleg vagyok :oops:. Sokáig csak bl-t nélkülöző animéket néztem de az anime iránti szerelmem lángja soha nem halt ki. :P
Aztán egyszer találtam egy amv-t ami megváltoztatott mindent. Ez volt a fordulópont, itt indultam el a lejtőn. Azóta meg sem álltam, és nem is szándékozok. :D Ez az amv (amit már veletek is megosztottam) 6 animéböl készült egyveleg volt, és, ha nem is mindnek az volt a fö témája, mindegyikben volt egy kis BL szál (mint ahogy azt utólag megtudtam). Na mindegy azért ez elég látványosan megmutatkozott az amv-ben is, h miről akar szólni. Mindez alaposan felkeltette az érdeklődésem és elkezdtem kutatni ezek után az animék után. Ezek a Gravitation, a Mirage of Blaze, a Yami no Matsuei, a Fruits Basket, az X tv és az Inuyasha voltak. Az elsö BL anime élményem a Gravitation volt. Fantasztikus sorozatnak tartottam egy csapásra beleszerettem. És utána folytattam a többivel.
Azt is lényegesnek tartom, hogy leírjam ezeket hol szereztem be, nemsokára megtudjátok azt is, h miért. Szóval torrenten kapargáltam össze a cuccokat az IsoHunt-ról. Egy idö után (3-4 bl sorozat v ova után) felfigyeltem egy apró kis előtagra a filenevekben: Aarinfantasy. Akkor még nem tudtam mi ez, vagy hogy mit jelent. De rákerestem interneten és megtaláltam az Aarinfantasy fansub team honlapját és onnantól beindult az élet. :lol: Mostmár találtam egy oldalt ahol össze volt gyüjtve az összes olyan anime címe amely a témába vág, és hagy ne mondjam megszállottként kezdtem letölteni őket, szebbnél szebb történeteket melyek bemutatják, milyen szép is a fiú x fiú kapcsolat. A szívem hevesen vert amikor ezeket a mesterműveket megtekintettem, mert annyira jó volt látni, hogy vannak akik ennyire szépen be tudják mutatni mindezt.

Szóval a yaoi anime oldalával így ismerkedtem meg. De sokáig makacsul ragszkodtam az animékhez, és a mangákra fittyet hánytam, mintha nem is léteznének, mert biztos nem jelentenek akkora élményt. (Én kis naiv mekkorát tévedtem!!! :wink:)

Az elsö manga amit elolvastam az Okane ga Nai volt. :P Mondták már nekem, hogy érdekes választás elsönek, de hát mit tegyek ez volt az elsö.
Na szóval ez úgy történt, hogy láttam készülőben volt egy új BL témájú anime (igen még mindig csak anime) az Okane ga Nai. Elolvastam a történetének rövid előzetesét, és nagyon megtetszett, de le voltam törve mert még nem volt készen. Interneten kicsit utána jártam és rájöttem, "Hohó ennek van egy mangája!". Türelmetlen voltam és érdekelt az okane története. Annyira érdekelt, hogy beadtam a derekam és manga olvasására adtama fejem.
Igaz itt még nem lettem nagy manga fan. Ez egy zsákutca volt ami nem vitt tovább. Igaz tetszett az okane de a mangát mégse szerettette meg velem, asszem még érnem kellett kicsit ehhez a műfajhoz.
Mangát 4 hónapja kezdtem el olvasni rendszeresen. Hogy történt ez? Rátaláltam a yaoiflowers oldalára. Már nem tudom, hogy hogy de oda keveredtem,és ha már ott voltam beleolvastam. Az ott összegyüjtött gyönyörü mangák voltak azok amik megszerettették velem ezt ezt a műfajt. Késöbb még a clubshion oldala volt az a szentély ahonnan beszereztem ezeket a remekműveket. Mostanában pedig aarinfantasy-n mazsolázgatok angol nyelvü müvek után, és legutoljára Arita küldött nekem egy DVD-nyit ebböl a csodából.

Hát ennyi remélem nem untattalak túlságosan benneteket.

Ja igen ezt mindig elfelejtettem mondani: Ayase, köszönet Daniellért, az egyik kedvencem imádom-szeretem-megveszek érte. Nagyon jól sikerült fantasztikus történet. köszönöm

SirouChan, öröm téged itt látni a fórumon! Dehogy untattál bennünket!
Nio, mondtam már, hogy imádom a postjaidat? Olyan jól megfogalmazod, ami a fejemben jár, de nem tudom kiírni magamból, hogy az fantasztikus!!!
És egy kérdés/kérés: hol lehet megszerezni a Sírhant műveket és A fiúk a klubbólt? Mióta nincs fix IP-m, bezárultak ekőttem a Dc++ kapui. Grr, router!:( Van torrentje, vagy ilyesmi? Nem értek a torrenthez, de megtanulom, ha kell...

Azt hiszem a szüleimmel nekem is szerencsém volt... apámat nem érdeklik a devianciáim, anyám szerint meg azzal szórakoztatom magamat amivel/akivel akarom, amíg nem drogozok addig csináljam csak... (Szerinte az irodalmi ízlésem is perverz, de ha képes vagyok és 3 nap alatt kiolvasok egy kilóra is tekintélyes könyvet, akkor nyilván nem jelentenek problémát a sok száz oldalas tanulnivalók, a Yaoi/anime témához is így áll hozzá -> legalább nyelvgyakorol a gyerek :ühüm: ) Mindenben talál pozitívumot és szerintem, ha egyszer egy nővel állítanék haza, arra is rábólintana... (na nem mintaha erre túl sok esély lenne). Eszembe jutott, hogy ez egy varázsletos hely... soha egyetlen fórumon se adtam még ki fele annyit se magamból mint itt :catheart: , az meg végképp nem jutott az eszembe, hogy valaha is életemből és érzéseimből fogok apró szemelvényeket pötyögni egy nyilvános fórumra... :oops: és hogy ez bárkit is érdekelni fog... :red:

Arita, itt van mind a kettő, torrentfile-ok de torrentelni jó dolog és nem nehéz :ühüm:
Queer as folk :http://isohunt.com/torrents/?ihq=Queer+as+folk
Six feet under :http://isohunt.com/torrents/?ihq=six+feet+under
(Remélem szabad ide torrentet linkelni...)

Nio én is imádom a postjaid (*Mazsola beáll a sorba* :ühüm: ), némelyik komolyan felér egy frissel, csak a műfaj más :lol: !

SirouChan dehogy untatsz! Élmény, hogy "pasiszemüvegen" keresztül pillogva pozitív és szerethető gondolatokat láthatok errő a műfajról!

Annyira egyetértek Aritával. Nio postjait állandóan könnybelábadt szemmekkel olvasom, mert minden egyes szava olyan mélyen kavargó érzéseimet szúrja képernyőre, hogy az elképesztő.
És SirouChan örülök, hogy találkoztam egy bátor és ölelgetnivaló férfival végre!! (Dragon Ball kedvelő.. végre.. már majdnem elmagányosodtam szégyenemben :ohoo: ) És itt nem találsz olyan embert, akit untatnál, mert MIND MIND aki idetéved egy csupaszín egyéniség. Igen TE is!

:cheer: QUEER AS FOLK :cheer:
Brian.. Tényleg tökéletes karakter-színész párosítás.
Oooh az a rész, nem is tudom melyik szezon vége volt.. mindegy, amikor a bál után elkapja egy basbellütővel az a segg nemtomkiiskolatárs Justint a parkolóban. Na utána napokig hulla voltam. Az a jelenet annyira mellbe vágott, hogy tényleg csak bóklásztam a világban vagy egy hétig... :luv:

Mazsola és ShirouChan! Már miért untatnátok és miért ne érdekelne minket, amit megosztotok velünk? Épp ez a fantasztikus ebben a fórumban: mindenkit érdekel mindenki, mindannyian elolvassuk egymás postjait (amik annyira színesek és sokfélék, mint MI) és végre megnyugodhatunk, hogy szerencsére nem vagyunk 'freak'-ek (csak szép magyarosan :lol:), csak az átlagostól eltérő érdeklősési körrel rendelkezünk. :ühüm:

Eddig nem szántam rá magam a 'Ki-hol-mikor-miért kezdte?' már-már vér-és dacszövetséget sejtető postok mögé felsorakoztatni az enyémet, de most pótolom. :oops: Az első anime élményem eléggé sokkolóra sikeredett: a Kis hableány című Andersen mese japán feldolgozását néztem meg 4 vagy 5 évesen és zokogva jöttem ki a moziból, mert habbá vált a sellőlány (ahogy az az eredeti mesében is történik). :cry: Utána szünet, bár voltak jelek, hogy nem vagyok 'százas': mind a Mulan kapitánya, mint az Anastasia Dimitirije nagyon bejött pasiként... Nálam Sailor Moon, Dragon Ball, Yu-Gi-Oh kimaradt, skóciai babysitterkedésem alatt viszont 3 dologba is belecsöppentem: a Pokémonba (a moviet meg kellett néznem a 'lányaimmal' - soha többé), a Buffyba (igen, a 11 éves Charlotte-tal marakodtunk Angelen :ohoo: ) és a Harry Potter mániába (itthon még nem ismerték akkortájt). Buffyt itthon már nem tudtam rendszeresen követni, így Spike új személyiségét sem sikerült megismerni. Tavalyelőtt az Inuyashába futottam bele valamelyik hétvége reggelén és ottragadtam. Nagyon rákattantam Sesshoumarura, de kis családom rögtön ledebilezett és leinfantilizett (utóbbiban van igazság :) ), hogy 30 évesen mesefilmet bámulok tátott szájjal (jelentem én is a 30asok táborát gyarapítom :jump: ). Akkor még az a+-t sem néztem - nem tudtam róla. Aztán jött térítőm: Nió személyében. Első lépésként mesélt a Cowboy Bebopról, aztán a Yu Yu Hakushóról (tükörtojás méretű szemekkel hallgattam), majd meg is kaptam egyben az egész CB sorozatot, amit egy hétvége alatt le is nyomtam, annyira tetszett. Internetem nem lévén, csak a munkahelyen ? továbbra is Nióra és addigra egyre jobban kialakuló animés baráti körére (legfőképp Joyra) hagyatkoztam utánpótlás ügyében. Aztán elmentem egy fórumtalálkozóra és tovább nyílt a világ. Animevetítésekre jártunk a Millenáris Parkban és ott szembesültem azzal, hogy milyen sok és milyen sokféle embert érdekel az animék világa. Amíg nem volt saját számítógépem, Nió volt olyan kawaii, hogy nála nézhettem meg az olyan klasszikusokat, mint a Gravitation, a Yami no Matsuei, a Mirage of Blaze, a Loveless, a Sukisyo, az Angel Sanctuary. Szinte rögtön jött rögtön a csomaggal a yaoi is. :dobb: Nió félve vezette fel a témát, de nálam nyitott kapukat, füleket, szívet talált. Szerencsére roppant kíváncsi természettel vagyok megáldva. :lol: Haru szerelem volt első látásra, csakúgy, mint a Finder ? bár ez utóbbihoz először drama CD formájában jutottam hozzá (khmmm... meg is volt a hatása :láv: ) és a Kizuna. A sorozatok nézése közé első pillanattól belekeveredtek az olyan OVÁk mint az Ai no Kusabi (első bőgés), a Fake, a Bronze, a Haru, a Kizuna vagy épp a Sensitive Pornograph ? valamennyit másért imádom. Időközben lett saját gépem és míg eleinte a munkahelyemen használtam ki a szélessávú internet előnyeit, ma már otthonról töltögetem ezerrel a mindenféle szépeket és jókat. És teljesen rákaptam arra, hogy a kedvenc mangáimat és OVÁimat saját kézben tapizhassam: akár angolul, akár japánul, be kell szereznem őket.

Szintén Niónak köszönhetem a Sóhajomat. Először néhány, már álatala említett, Tokyo Babylonos fanficet kaptam, amiket elsőre azért fenntartásokkal fogadtam ? valahogy nem hittem, hogy az eredeti alkotásokat tovább lehet vinni vagy mélyíteni hitelesen. És rögtön el is hajítottam az előítéleteimet, mert iszonyú erős hatással volt rám az a pár nagyon jól megírt mű. Aztán rögtön a kezembe nyomta a Daniellt kinyomtatva. Írtam már korábban, hogy csak lefekvés előtt akartam pár oldalt olvasni belőle... és reggel 5-kor teljesen lebénulva az élménytől bámultam a papírokra a kezemben. Villámcsapás ért ? és szerelmem azóta is tart és csak növekszik fejezetenként. Daniell mellett teljesen elolvastam záros határidőn belül Vik, Hagakute és Ayase többi művét ? mind-mind elképeztően igényes, egyéni és eredeti. Függőként mindenfélébe kapszkodva várom a frisseket. És hát itt, a Sóhajomon vesztettem el igazából a ?fórumszüzességemet?. :oops:

Az animék, a mangák és a yaoi világa hihetetlen hatással van mindennapjaimra. Tulajdonképpen a szabadidőm jelentős részét ezzel töltöm (mit tegyek, ha ezt imádom???), Ayase ráhatására kihasználom végre angol nyelvtudásomat és mangafordításokba kezdtem, plusz elkezdtem japánul tanulni (ezzel is csak nyerek) és már nem tudok úgy filmet megnézni, hogy ne kezdjek el kombinálni mindenféléket. :D Már-már beteges szinten ?űzöm az ipart?. :lol: Legutóbb a Pókember 3. részébe láttam bele mindenféle fincsiségeket (sok jó kombináció lehetséges :lol: ), előtte a 300 című filmben gyönyörködtünk Nióval egy, a mi szemünkben ?passionate friendship?-ben. Ha már film: én is rajongtam a Sírhant Művekért, a Fiúk a klubbólt is néztem, mikor csak ráértem, és a Brokeback Mountain is teljesen magával ragadott.

Családi hozzáállás a testi szerelem témához nagyon hasonló volt, ahhoz, ami Aritáéknál és Miharunál van ? tabu téma, mintha nem is létezne. Hugomat próbálom belevonni (egyik meleg kollégája lett mára a legjobb barátja) a yaoiba, de mereven ellenáll. Sajnos... :pity: Jó lenne vele is megosztani az élményeket, de ha nem fog megtérülni, akkor sem szomorkodom: itt vagytok nekem TI, mindannyian! :glomp: :fangirl:

Postom méretéből is látszik, hogy Nió a mai napig óriási hatással van az életemre. :lol:

NIÓ! Még egyszer (és még majd sokszor) ? NAGYON KÖSZÖNÖK MINDENT! :bow: :ceret!: :hug:

Ha már mindenki így kitárulkozik és mesél, én is elmondom a yaoival való megismerkedésem rövid történetét. Már írtam, hogy nekem a kezdő lökés a Daniell volt. Tesókám alaklomadtán adott nekem már addig is nagyon szép animációs filmeket (Vampire hunter D, Naushika, Mononoke hercegnő, A vándorló palota), s arról is mesélt, hogy fordít fiú X fiú kapcsolatokról szóló mangákat. Akkor a mangáról még csak annyit tudtam, hogy valami képregényféleség. Aztán elolvastam a Fujimi fordítását, meg melletet a Colort, és még mindig semmi. :oops: Mindenféle szépséges bishikről készült képeket is gyakran mutogatott, de ezek is "hidegen" hagytak. Valószínűleg akkor az idő még nem érett meg arra, hogy ezen szépségeket felfedezzem, Fei Longról, azóta szívszerelmemről pedig az volt az első kérdésem, hogy lány-e. Amúgy a témával szemben nem volt semmiféle ellenérzésem, hisz nagy Harry Pottre rajongói korszakomban többször is belefutottam HP slash történetekbe, s fanfictionök utáni kutatás során többször eljutottam még yaoi témájú honlapokra is, de a nagy ráébredés még váratott magára. :D
Akkor már a híres Daniellről is többször hallottam. Arita mesélte, hogy van egy ilyen történet és milyen jó és érdekes, de egyik fülemen be a másikon ki. Aztán az előző vizsgaidőszakban, mikor már nagyon tele volt a hócipőm a tanulással, gondoltam megkeresem én azt a Daniellt, aztán beleolvasok. Csak arról nem volt fogalmam sem, hogy merre keressem. Aztán a goggle-ben az 5. és a 6. kidobott találat is az a bizonyos Daniell volt, én meg este 10 magasságában gyanútlanul neki is álltam az olvasásnak, és jött a rádöbbenés, hogy én azt nem tudom abbahagyni. (A III/12-ig voltak fenn akkor a fejezetek.) Mikor meg az addigiak végére értem úgy hajnal körül, majd meggebedtem, hogy nincs fenn tovább a folytatás. (Lábjegyzetben: Mindig is volt bennem hajlam a társadalom "számkivetettjeivel", a másképp gondolkozókkal való szolidaritásra, s Ayase a két férfi gyönyörű szerelmét, s az azonos nemük miatt ebben a szituációban rejlő tragédiát és szomorúságot, az ezzel járó nehézségeket olyan csodálatosan ragadta meg, hogy olyan mélyen sikerült átélnem ezt az érzést minta addig szinte soha.) Gyorsan lecsekkoltam, hogy milyen történetek is vannak még az oldalon, mert akartam olvasni hasonló szépeket még, még és még. Mivel azonban a történetek tetemes része fanfiction volt, de úgy olvasni őket, hogy az alaptörténet ismeretlen, nem tűnt valami vonzónak, mániás kényszerem a lakult ki a megismerésükre. S úgy általában a yaoi megismerésére. :) Gyorsan neki is ugrottam a linkek közt talált Aritától hallott, Club Shionnak. Megnéztem alaposabban, mi az aminek a fordításán drága nővérkém épp munkálkodik, s elolvastam a Love Mode fejezeteit. És tetszett. Nem. Nem is egyszerűen tetszett, hanem magával ragadott ez az egész világ, és már nem akart elengedni. De mégsem akartam dúvad módjára nekiugrani a yaois ismerkedésnek, azért hamarosan (pár nap múlva) bejelentkeztem Aritához egy esti gyorstalpalóra, s ötleteket kértem, hogy mi az, amiket egy kezdőnek ajánlana. Ő erre képeket mutatott különböző mangákból, hogy melyik rajzoló stílusa tetszik a legjobban, válasszak az alapján. Nekem persze Yamane Ayano jött be a legjobban, s ez alaklommal már Fei Long bájai is elérték a kellő hatásukat. :man: Így azán kezdőség ide, kezdőség oda a Finder az elsőként elolvasott mangáim közt szerepelt a Crimson Spell a Guide of Love és nem is emlékszem rá, hogy még mi minden más társaságába. És ezután jött sorban sok minden más, amine és manga hegyek. Amit Aritától el tudtam kérni, azt elkunyeráltam, s még angoltudásom gyengécske foka sem tudott abban megakadályozni, hogy a csak angolul elérhető történeteket megnézzem és elolvassam. Legjjobban mindig azok a történetek ragadtak meg, amikben ott volt a nagy szerelem, meg az örökkön örökké, de mára azt hiszem már kezdem magamona hentaiosodás jeleit is felfedezni. :twisted: Ez talán nem olyan nagy baj. Most a nagy-nagy szerelem a Kizuna. Szerencsére a német nyelvet az angolnál valamivel jobban bírom, és rögtön nekiestem Arita német Kizuna köteteinek. Ami meg még nincs meg neki, japánul bámulom hatalmas szemekkel, s próbálom kibogarászni a történéseket. Szegény Arita! Folyamatosan lerablom a készleteit. a másik amivel a napokban kezdtem el ismerkedni, mert a nagy klasszikusok küzül még hiányzott az a Haru volt. Még az elején tartok, mert most nincs rá sok időm a szigorlatom miatt, de már érzem, hogy ez is egy nagy szerelem lesz.
Hát röviden ennyi. röpke négy hónap elég is volt mindehhez. És nem bánom. Szerertem, örülök neki. Szeretek ennek az egészenk a zsongásban lenni. Új dimenziókat nyitott az életemben. :dobb:
Fórumszüzesség tekintetében meg nekem is abszolút Sóhajom volt az első. Sokáig féltem ide írni, olyan nagyon összeszokott társaságnak tűnt, s aggódtam, hogy itt rám már miért is lenne szükség, holott Arita sokszor mondta, hogy itt mindenkit nagy szeretettel fogadnak. Aztán ha lassan is, de összeszedtem a bátorságom, és nagyon örülök neki. Igaz, hogy kezdő vagyok még mind a yaoi témában, mind a fórumozásban, de majd próbálok a Sóhajom méltó tagja lenni.

Jól van akkor én is mesézek. Első anime élményemet egy német csatornának köszönhetem (ekkor kb. olyan 15 lehettem). Ott láttam először ilyen japán szépségességeket (persze csak ha nem számoljuk bele Nils Holgersont, anno arról nem tudtam, hogy anime). Szerencsésnek tartom magam, mert az elsők között olyan animék szerepeltek, mint a Lady Oscar, a Georgie, az Ai Shite Night (azt hiszem így kell írni). Mondanom sem kell, hogy a Lady Oscar még ma is az egyik legnagyobb favoritom. Aztán ezek a sorozatok lecsengtek ama csatornán, úgyhogy anime-rajongásom feledésbe merült úgy tíz évre, amikor is megpillantottam az egyik magyar kereskedelmi csatornán a Candy Candyt. Hamar ráébredtem, hogy én még mindig imádom ezt a műfajt. Pár évre rá pedig felfedeztem az A+ csatornát és ismét belevetettem magam a rajzfilmek világában. Bármilyen furcsa is de a yaoi iránti érdeklődésemet is az A+-nak köszönhetem. Mikor elkezdték reklámozni a Gravit, nagyon kíváncsit lettem és alaposan utánajártam az említett animénak, és miközben kutakodtam a kezem ügyébe került a Haru, a Bronze, a Kizuna, a Fake (imádom) és a többiek. De ahogy már írtam is, még mindig nagyon keveset tudok erről a műfajról. Például ha azt mondom hogy még teljesen manga-szűz vagyok, akkor biztos mindenki meglepődik itten. Pedig igaz, még sosem fogtam a kezemben fincsi papírillatú mangát. Ugyan az Internetnek köszönhetően olvastam már ezen japán képregényeket (Haru, Bronze, Finder stb.), de még sohasem sikerült összenyálaznom egyetlen manga-borítót sem! Viszont több homoszexuális-témájú élőszereplős filmet láttam már. Ilyen pl. az Esküvői bankett (Ang Lee), a Jeffrey (így kell írni???), a Teljes napfogyatkozás, a Tabu, talán hihetetlennek tűnik de Russell Crowe (az angol nevek írásával bajban vagyok) főszereplésével az Apa és én című film (lehet, hogy nem ez volt a pontos címe), az Oscar Wild életéről szóló film, és talán volt egy Blue Velvet nevezetű film is Ewan McGregor-ral. Na és persze itt van a Brokeback, a Fiúk a klubból, a Sírhant Művek, és volt még egy-kettő (nem több), de nem emlékszem a címükre.

Családi hozzáállás??? Hát ők nem igazán tudják, hogy yaoit nézegetek. Nem érzem úgy hogy 30 évesen minden hobbimat, mániámat stb. meg kellene osztanom velük. Talán már írtam valahova ide, hogy az ismerőseim többsége (és a családom is) kóros homofóbiában szenved. Én pedig senkire nem erőszakolom rá a saját értékrendemet, nem akarok magyarázkodni senkinek mert nem érzem szükségét. Egyébként is mielőtt elmagyaráznám a családomnak és az ismerőseimnek, hogy mi is az a yaoi, először azt kellene megértetnem velük, hogy mi fán is terem az anime (merthogy fogalmuk sincs róla). Úgyhogy nem strapálom magam. Ismerik a véleményem a melegekről, meg úgy általában a témáról, és ha nem is értik miért gondolkodom úgy ahogy, elfogadják, vagyis kénytelenek elfogadni!

Sóhajom. Azt hiszem ezt is leírtam már egyszer-kétszer. A véletlen műve, vagy valami felsőbb hatalomé!!!??? Bárhogy is legyen, nagyon örülök hogy idetaláltam és annak is hogy volt bátorságom írni a fórumba (nem volt könnyű rádumálnom magam). Szeretek itt lenni és beszélgetni veletek. Az itt található írásokról pedig csak szépeket és jókat tudok mondani/írni. Nem győzőm elégszer megköszönni Ayasenak, Viknek hogy elindították ezt az oldalt és olyan gyönyörűségekkel ajándékozzák meg az emberlányát, vagyis most már fiát is ShirouChan személyében, mint Daniell, a Hárem és a többi szépséges történet. Azt azért még elmondom (aztán lelövöm magam), hogy amikor először idekattoltam nagyon csalódott voltam, mert láttam hogy az oldalon "csak" írások vannak. Akkoriban nem volt nyomtatóm (azóta beszereztem egyet) és baromira nem szerettem, hogy a képernyőn keresztül vagyok kénytelen olvasni. Aztán mégis rászántam magam, végigmazsoláztam az összes itt található művet Daniellel bezárólag. Mire minden művet magamévá tettem, addigra már észrevétlenül elkaptam a Sóhajom-függőség nevezetű betegséget. És persze gyógyíthatatlan vagyok! Ma már az sem zavar, hogyha valamilyen oknál fogva a képernyőre tapadva, kifolyó szemekkel kell végigolvasnom egy-egy frisssssst!
Ez egy tőlem teljesen szokatlan hosszú post volt, úgyhogy most már leállítom magam és kussolok!

Yay! Eddig is az voltam, de most még lelkesebb vagyok a témában mióta ide kerültem.... :mrgreen: Úgyhogy ha lesz egy kis időm meg energiám (illetve ha kissé lanyhul a mániám bizonyos animeszereplők iránt 8) ), akkor azt hiszem belevágok én is valami mangának a fordításába, illetve befejezem azt amit egyszer régebben már elkezdtem. Bár nekem nem okoz gondot angolul olvasgatni, de nagyon szívesen megosztanám élményeim azokkal is akik kevésbé vagy nem tudnak. :ölel: Nah... ezt most csak úgy mellékesen idevetettem... 8)

Na. Nézzük a dolgot a kezdetektől. :hmm:

Természetesen én is a nálunk elérhető darabok hatására kezdtem anime szeretni. Candy Candy, Sailor Moon, Dragon Ball... szóval amit beengedtek kicsi országunkba. Sajnos nálunk az ember lánya egyféleképpen juthat hozzá az animéhez ill. mangához. :pity: Hát egen. A net. Így míg a szoros baráti körömben nem jelent meg egy internettulaj, addig vegetáltam mert mi mást lehet csinálni? Ha nincs nincs. :pity: Utána sem lett sokkal könnyebb, mivel az ember rá van utalva X,Y jókedvére. "Léégysziii... szóval ha van időd... pár részt... ha megtennéd" Szóval nem a legjobb ha mindig bociszemes maratont kell tartanod hogy hozzá juss az "adagodhoz" :grrr:

Aztááán, hát igen. :catheart: Az ex otthonába hívta a világhálót és akarata ellenére elindított egy méretes lavinát. :twisted: Az az érzés, hogy hirtelen a kezedbe tudhatod imádott témádnak darabjait... te jó ég. Éhezőnek a svédasztal. :ugr: Netfüggésbe kezdtem. Azt hiszem akkoriban éppen fantasy imádat dúlt az pasasomon és neki kutattam valami orkosdit, mikor az egyik legnagyobb fantasygalérián belefutottam egy számomra is megkapó képbe. Szőke elf szépség, dúsbarna fürtű szerelmese karjaiban. Beleszédültem a csodás arany hangulatú műve és kigyilkolva a nyomtató maradék patronkészletét szobadekorrá tettem a képet. ( iiigen lényeges mozzanat volt!) :amour:

Utána napok, hetek sétáltak, éjszakák vágtattak odébb boldog netfüggésbe csomagolva, mikor is! Egyik éjjel rám jött a nyálas romantika s az igény, némi fülledt szerelmezésre, így még akkori szívszerelmem a másik oldalára fordult én bekapcsoltam a rendszert és felmásztam a netre, némi betűért.

Ehhe... na. Itt jött a meglepis életcsavar első spirálja. Ayase katt ide-katt oda míg végül rálelt egy irományra. Nem volt túl eredeti a sztori, vagy érdekes a vonalvezetés, de... én betűre éheztem és a tinglitangli lovesztorika, éhségcsillapításra pont megfelelőnek tűnt.

Olvastam-olvastam, mászott a sztori előre de... nem húzom. Lényeg a lényeg. Ágyig keveredtek hőseink és én megkaptam a nyakamba a lavor jeges vizet mikoris a duo nőnemű része méretes erekciója megmutatkozott. :tikk: Akit én hölgynek hittem, giga szerszámmal rendelkezett, ami legalább annyira szilárdan meredt előre mint én tettem a monitor fényeire. Nem keltett bennem undort vagy viszolygást a dolog, de valahogy nem is éreztem rá ingert... Addig a percig nem is. De ott akkor, adta magát, hogyha már eddig eljutottam fejezzem is be! Tehát megtettem és döbbenten tapasztaltam... hmmm. Kellemes élménnyel lettem gazdagabb *finoman és roppant nőiesen fogalmaz*. :twisted:
Szóval beindult a fic vadászat a témában és mire feleszméltem már le kellett cserélni a klaviaturám, mert az állandó folyadék irritációtól bekattantak a billentyűi meg lekoptak a betűk. Asami-sama óta tudom, hogy éljen a nyálálló védőhuzat. (Superseme nem csak Aki-chanra tett mély benyomást, az én fejem is eltekerte találkozásunk első pillanatában.) :wuh:

Az első yaoi anime élményem felejthetetlen volt. Hajnali negyed négykor hang tompítva zokogtam pólómba bújva Iason és Riki utolsó "csókján" és még az sem zavart, hogy amit nézek egy alig látható maszatos paca... zokogtam. Ai no Kusabi. :luv:

Mindig hangoztatom, hogy a legnagyobbakkal találkoztam elsőre és a mai napig úgy hiszem nekem ez az örök szerelem záloga. Yamane, Nitta, Kodaka minden vonásai garancia a varázslat tartósságára. :yao2: Megmaradnak örök mozzanatok. A Finder Series első fejezete után sokan csukták be a dokkot némi sokkal odabenn... én veszetten kezdtem kutatni a továbbért mert kellett a mégmégmég. És a Haru wo Daite Ita... soha még nem éltem át olyan pillanatokat.
A yaoi hálójába kerültem. Neeemtudtam behúzni a kéziféket. És mikor megkaptam karácsonyra a Kizuna első kötetét... kész. Végleg elbódultam. Bár német manga volt és én egyetlen szót sem értettem belöle, de nemsokkal rá már mind a tíz kötet ott díszlett a polcomon. :fangirl:

Égtem... bekötettem a netet... lángoltam, szomjaztam és teszem a mai napig. S már javában lobogott a szerelmem a yaoi iránt, mikor egy tizenkettő egytucat délután felkukkantottam a falamra, és hirtelen állba csapott a felismerés, hogy a szobadekor képecském, a gyönyörű barnahajú férfi karjaiban egy elf fiú hever... A tudatalatti. :amour:

Ezért nem értem a szót. "Kiégett". Én is nagyon sok mindent láttam, olvastam, kaptam a témában... nem értem. Mégsem fásultam bele, mert mindig jön valami új, mindig ad valami mélyebbet. Kiégni. Furcsa szó és én nem értem. De ez én vagyok.

Szóval, talán a túl sok inger hatására megszületett bennem egy pwp ötlete. (pwp röviden egy mindentörténet nélküli kis szösssz. Csak a szex.) Docba vágytam varázslani, de... bárhogy alakítottam, variáltam, akartam... soha nem adta vissza azt az érzést, amit én akartam. Rá kellett jönnöm, hogy bár a fejemben él a háttér amitől ez a dolog csodálatos köntöst kap, egyetlen jelenettel nem tudom megmutatni, így írtam hozzá, csak egy iciripiciri felvezetést... aztán még egy csöpp kis részt. Csak olyan bevezetést. Aztán... még egy parányit és... hát igen. :write: Így született meg Daniell. :ceret:

Családom? Hm. Érdekes. Nem titkolom lángolásom a téma iránt és valahogy az évek alatt úgy vettem észre, a körülöttem élők sokkal nyíltabbak, toleránsabbak lettek ilyen téren. Mivel nálam mindennapi téma nem botránkozik rajta senki.

Huh. Méretes postocska... és csöppet szanaszét. Gomenasai *virtuálisan a seméjéhez bújik mert mosott rongyot cosplayel.* :csicsi:

Fáradt vagyok, de annyitok meséje okozott nekem csodásos perceket, hogy nem akartam kimaradni. Személyszerint mindenkit egyesével megemlítenék, idéznék, mutogatnák mit is imádtam a postjaitokban, de nagyon le vagyok merülve. :sleep: Majdmajd... :hug:

Fanclub alapítási szándékkal írok most ide! Rájöttem a napokban, hogy belezúgtam Asukába! Ryu, Dany és Seiki mellett belé is sikerült. :cheer:
És most, hogy közeleg a beteljesülés édes pillanata :D és a Kamélia friss, hivatalosan is szertném megalapítani az Asuka Rajongók Klubját! Hogy miért pont Neki? Arany szivem, drága Asukának! Ezt valahogy úgy fogalmaztam meg, hogy felébresztette bennem az anyai és "kisállattartó" ösztönöket. Meg persze a perverzebb, domina énemet! Nem ez csak vicc volt! Vagy nem? :twisted:
Tehát, aki szeretne a drága kis tüneményért nyáladzani, és a cukormázas füligvigyorral való Asuka áradozás sem áll távol tőle, az csatlakozzon.
Legyünk minél többen! Remélem lesz még rajtam kívül olyan őrült, aki ebbe a klubba belép! Nem szeretnék magányos Asuka imádó lenni! És félek is, mert a kedves nővér tegnapi reakciójából mintha azt vettem volna le, hogy ez beteges. Teljes megrökönyödéssel szemlélte a kirohanásomat. :oops:
Pedig Giana IMÁD ASUKA!!!
Imádjátok velem! Együtt imádni Asukát, mindenkinek mondhatom, felemelő és fenomenlis élmény!
És különben is. Szükségem van a megerősítésre, hogy ez NORMÁLIS!
:amour:
Egy teljesen megzizzent Giana keresi a Klubba hasonlóan őrült társait!

Hugi! Te és egy domina.... :D Kábé olyan messze vagy tőle mint a gyerekkori háromkerekű kisbiciklim (tudod, amivel fejest leestél a teraszról) egy Harley Davidsontól (amilyen se neked, se nekem soha a büdös életbe nem lesz)!
Ja,és hogy megbotránkozva néztem... Nem ismeritek őt, még nem láttátok, mire képes egy dugig tele Interspárban. Több kárt tud tenni, és nagyobb ricsajt csinál, mint egy egész oviscsoport!

De a fanclubodat támogatom testvér, sok rajongót és további jó fangirlködést kívánok neked!!!

Semmi jónak nem vagyok az elrontőja! Csatlakozom! És rögtön megalapítom a Gianát Körberajongó Klubot is: jöttél-láttál-győztél :D Legalább olyan kawaii vagy, mint imádottad(-tunk) Asuka! (Azt a narancslé-tej összeboronálást én is végignéztem volna :lol:) A nyakigláb kölök belőlem is anyai ösztönöket csalt elő, és persze levakarhatatlan vigyort a fejemről. Annyira belémégett az a fürdőszobában hajlongós, inget bokáig huzigálni próbáló kép... ÉS persze összevissza borziborziznám a haját is. Őt nem olyan szerelemmel imádom, mint Ryu-t, de nagy a szívem: minden Dany-szereplőnek van benne helye. :ceret: :ceret!:

Köszi a csatlakozást Airisu! Meg a kedvességedet is! :oops: Pirul!
Igen, Asuka belőlem is épp azt az anyaiságot váltja ki. Plusz mikor volt két perzsacicánk, azokat rajongtam úgy körül, és becézgettem mint most az Asukát, szeretném, ha lenne. El is határoztam, hogy ha lesz megint cicám azt Asukának fogom nevezni.
Elképzeltem Seiki hosszú ingjében, meg ahogy odazárja a ruháját az ajtó, az valami csupamosoly bűbáj.
Mindig imádtam a kedves, aranyos, tüddéri dolgokat! Ezért vagyok oda tőle is. :hug:
Ryutól, Seikitől tény és való teljesen más okai lennének a halmazállapot váltásnak. :D

Giana én is csatlakozok az Asuka rajongó klubhoz. (éniséniséniiiiiiiiiis!!!)

Még csak ott tartok a Danilelleben, hogy Sei kikotyogta, hogy együtt él Asukával, de személyesen még nem "találkoztam" vele. Sajnos mindig olyankor jutok el oda hogy folytassam a Danielle-t amikor már késő, mert mindig pont közbejön valami és 3 szó után abba kell hagynom. :bw:
De elhatároztam hogy nem adom magam olyan könnyen, úgyhogy reggel kinyomtattam az egész 4. kötetet és még a suliban is azt olvastam. :fangirl:
De Asuka karakterébe már most beleszerettem. :glomp: Már az alapján amit Sei elmesélt róla érdekesnek tűnik, félénk, visszahúzódó, de biztos vagyok benne, még ha a későbbiek rá is cáfolnak erre akkor is kellemesen fogok csalódni.

Miharu nagyon köszönöm, amit írtál. Nem tudod mennyire jól esett azt hallani/olvasni, és mindenki másnak is köszönöm a bátorítást, igérem nem fogok szégyent hozni a fórumra és aktív tagja leszek ameddig csak tudok. :hmm:

Na mostmár vágtatok vissza az írások oldalra és olvasom tovább a Danielle-t. :cheer:

Na akkor a Ryu fanclub is megnyitja kapuit és szerintem is kéne vmi kitűző, csak azt nem tudom, hogy azt honnan lehetne beszerezni, vagy miként. Azt is lehetne, hogy mondjuk pólót nyomtatni (nem mintha ilyesmit már csinált volna), de szóval valamit mindenféleképpen. ^^ Amúgy meg szerintem nem jó, hogy vki csak egy fajta klubba tartozhat, mert Ayasenak annyi fantasztikus karaktere van, hogy képtelenség csak egyért abszolút rajongani. ^^"
Igaz, nekem Ryury (XDD) a favorite, de szeretem én Seikit, Danyt és Asukát is, kedvenc Védőőrizetüseinkről nem is beszélve. XD Jut eszembe. A Sóhajomos kitűzőkért ugye még lehet jelentkezni, mert én is foglaltatok ám magamnak! *jelentkezik, mint az oviban*
Szóval, szóval. Ryu for ever! ^^

Bw a (zűr)tündérke!

Én csatlakozok a klubhoz, én mind a 4 clubhoz szeretnék csatlakozni, mert mind a 4 szereplőt másért de imádom, és habár Danille a kedvencem nem vagyok hajlandó lemondani a többi klub tagságáról sem. Remélem nem is kell. :roll:

Úgyhogy remélem engem is szívesen látsz majd a klubban.

üdv: Shirou

Szerintem nagyon szuper ötlet, hogy legyen mindenkinek fanclubja, hisz mind a négy díszpinty megérdemli! A kettős klubtagságról meg annyit, hogy lehetne itt még négyes is. Nehéz is lenne választani! :)
És a Daniell fanclub! Valaki gyorsan alapítsa meg azt is, mert oda is be szeretnék lépni! Hisz nekem Daniell olyan, amit el sem tudok soha mondani. :catheart:
Egyik nap az utcán mentemben, mikor épp Shakespeare-en elmélkedtem, meg az ő nagyszerő szonettjeim, akkor ugrott be, hogy "Daniell varázs csordultig betölt, s minden szaváért sorvadok...", szóval ő nálam olyan szintű lelki reakciókat vált ki, hogy csak na! Ő valóban egy éltető napsugár. :ceret: A leg-leg-leg.... . De imádom Ryut, akinek a hatalmas szíve, szeretete egyszerűen gyönyörű, és Seikit is az alpári stílusával együtt.
Mindannyian lekerültek ők már a virtuális és papír formátumból. Szavakból született, valósággá vált, bennünk, értünk, nekünk, velünk megelevenedett csodák ők. Ayase isteni tehetségének, hatalmas szívének gyermekei, akik az emberiség szebbé tételére itt vannak most a világban, hogy megmutassanak örök értékeket. Boldogságot és napsugarat csempésznek az életünkbe. Akikkel együtt nevetünk, és együtt fájunk, ha kell szívszakadásig. Mindannyian fanclubot érdemelnek, de a leghatalmasabbat, és a legnagyobb ölelést mégis Ayase érdemli, hogy ezt megosztotta velünk, magára véve az írás nehézséges, embertpróbáló gyönyörűségét. És ugyenez Viknek. Az írásaiért, és hogy folyamatosan aszisztál Ayase mellett, jó szülésznőhöz méltóan a csoda születéséhez. Hogy vigyázó szárnyaikat fölénk terjesztve, egy ilyen csodálatos közösséget hoztak létre, ahol a sok különböző ember mind egymásra találhatott. Köszönet mindenért!

Az Asuka Klubba meg minden drága jelentkezőt hatalmas öleléssel várok! És mindenkinek szívemből örülök! :amour:
És ha lehetne és is csatlakoznék a többi klubhoz is. :oops:

Giana drága klubmesterem, én hatalmas odaadással és Asukaölelgetési vággyal csatlakoznék, de nagyon hevesen. De nagyonnagyon. A perverzdomina én nálam is görcsösen nyöszörög, szóval úgy érzem sürgősen enyhítenem kell szenvedésein és klubtagként imádni engednem. :amour:


ShioruChan tényleg nincs mit köszönni :ceret!: Örülünk, hogy itt vagy!

Amúgy Aritáék Intersparos jelenetére nagyon kíváncsi lettem volna... :nanee: Én is akarok yaoihúgivagynővér... Ehelyett meg lettem dobva két focista kölökkel (habár titokban imádom őket..).
Majd kérek egyet karácsonyra édes szerelmemtől, kedves Fórumtól. :mrgreen:

Én sem szeretnék kimaradni a ?hogyan lettem yaoi-fan? vallomás-körből? :D
Szóval, ahogy olvastam, elég sokunkat az RTL2 műsorán futó Sailor Moon fogott meg.. engem is,. Nekem csupán annyi előnyöm volt, hogy németet tanítottak a sulinkban, szóval úgy-ahogy, még értettem is? persze, voltam tíz éves, nem igazán a nyelvtanulás fogott meg, hanem azok a frizurák! Hatalmas szemek! Istenem? (nosztalgikus szip-szip)
Aztán jöttek szépen sorban a többiek. A DB-t annyira nem szerettem, valahogy nem vonzott a kisrác majomfarkas ugrabugrálása (elnézést, ha valaki fan..) de a története tetszett, szóval utánanéztem.. szerencsémre, elég jó fej tanáraim voltak az általánosban, ezért a kutatásban még segítettek is. 11 éves koromban kezemben volt egy könyv, ami a Távol-Keleti történetekkel foglalkozik.. és ebben ráleltem a DB alapjául szolgáló Nagy Utazás (azt hiszem ez a címe.. most nem néztem utána...) mondára? Net-hiány miatt itt következett egy kis szünet, csak az RTLZwei ?on adott sorozatok, és késöbb, a VOX éjszakánként műsorra tűzött anime-i oltották a szomjamat. Aztán,egyszer csak megszületett itthon is a net, a gyerek rászabadult apuci gépére? és nem igazéán hatott meg, mivel betárcsázós időszak volt még akkor, lassú, mint állat.. Maradt továbbra is a tévé, de közben költöztünk, így még a VOX is kiesett az életemből. Majd a Világ fejlődött, új, gyorsabb net, és gyorsabb gép (még mindig apué) de így már rászabadulhattam a Világhálóra. Első rákeresésem még Nosztalgia-címszó alatt a Sailor Moon volt, de utána elszaladt velem a ló.. veszett képregény-rajongóként kezdetekben nem is manga/anime után kutattam, hanem X-Men, Pókember, stb (ezért ugye nem kapok fekete pontot?) Majd egy borongós napon, immár saját géppel a szobámban, belebotlottam egy mangákkal foglalkozó oldalba, ahol sok finomságot megtaláltam.. onnan egy lépéssel tovább mentem, elkezdtem egyébb, nekem tetsző mangákat és anime-ket keresgélni, és aztán, beleszaladtam a Gravitation-be. Imádtam. Majd utáltam, aztán újra imádtam. A műfaj megragadta a képzelőerőm, és némi ujjgyakorlat után rájöttem, hogy melyik elnevezés mit takar.. nem kellet sok, és torrentről lekaptam a Mirage of Blaze-t. Első rész után rájöttem, hogy ez nem teljesen az, amire számítottam, de már nem volt megállás.. szerelmes lettem. A MoB után (ez nekem nem elég! felkiáltással) fanfic után kutatva eljutottam egy magyar oldalra, ahol megleltem Daniell-t. Szóval, yaoi-imádatom nagy mértékben Ayase, és Vik írásai, majd késöbb Nio, Arctica és a többiek postjai lelkén szárad. Nem mintha bánnám.. Mintha fordítva történt volna velem minden.. az itt, a fórumokon elejtett egy-egy megjegyzést felcsippentve (most jöttem csak rá.. én csúnyán kihasználtalak ám titeket lányok) kezdtem el keresni a yaoi-mangákat. Finder-series vette el mangában a szüzességem (nem apróztam el..) és azóta is a Szívem Egyik Csücske. Mert rájöttem, hogy több csücsköm is lehet.. Kodakát Ayase szerette meg velem, ahogy írt róla, és ahogy ujjongott.. ?nem lehet olyan rossz? suhant át a fejemen, és utánanéztem.. na, ez olyan jól sikerült, hogy azóta büszke Kizuna-tulajdonos vagyok. Ezután valaki fejtegette a Haru-t(erős a gyanúm, hogy talán Vik???) újabb keresgélés.. újabb találat és újabb szerelem. Yaoiságom még igencsak gyermekcipőben jár, de ahányszor bedobtok egy (számomra) új címet, mindig rárepülök. Többnyire tetszik..

Giana: nagy ötlet.. mit szólnátok egy ayase-fanclubhoz? Így akármit is vet nekünk legközelebb elektronikus papírra, nem kell új klubbot alapítani.. :lol:

Elf akkor szerintem neked tetszeni fog a Bittersweet Café - Kanabe Akirától.
Nagyon szép kis történet érdemes megnézni.

innen tudod letölteni (remélem szabad itt linket megadni):

Kezdek elkeseredni attól, hogy nekem csak egy hatalmas öcsém van.... :pity: én is akarok yaoifan tesót... de az enyém csak annyit tud, hogy "buzimanga" :mad: :bw: és nem is lehet neki megmagyarázni, hogy milyen jó meg szép meg yaoi (nem tudja megjegyezni :tess: )!!!! Hugit akarok, akit megfertőzhetek a fangirl kórral és akivel lehet együtt botrányosan viselkedni nyilvános helyen... :ugr: :man: :fangirl: ...

Elf szerintem a Nyugati Utazásra gondolsz Wu Csengen-től. jó könyv, érdekes... föleg a vége :shock: !

Éljenek a fanclubbok! :cheer: :fangirl: :cheer:

Mazsola teljesen egyetértek veled.

Nekem is öcsém van aki nem fertözhetö ilyen "szeméttel", hogy az ö szavait idézzem. Ezért mi akiknek nincs kit fertözni tartsunk össze és fertözzük egymást fórumon, talikon és ahol még tudjuk. :twisted:

Jó is ám az, ha yaoihugicája van az embernek! Én is csak most kezdem felfedezni, és néha olyan hihetetlen. Hogy egyszer még egyik fülén be, a másikon meg ki, a következő pillanatban, meg letámad mangákért, meg Dany ígymegúgy, meg lassan kikiálthatom az Uke Bishik Védőszentjének, amennyit verbálisan áradozik róluk... Szédítő fejlődés, és emiatt olyan, de olyan boldog vagyok!!!

Giana, az Uke Bishik Védőszentje. Ezt írja le valaki mert kár lenne elfelejteni!

Szárnyacska a hátán és lógázza lábát egy bárányfelhő fodros csücsökjéről, miközben kicsi kócos ukék száldossnak körötte fel s alá és hárfázzák kedvenc dallamát. :fangirl:

mazsola:igen, köszönöm.. szégyenlem magam, hogy nem néztem utána... :oops:

És: egyke lévén a legjobb barátnőmet fertőzöm, eddig teljes sikerrel.. :cheer:


ShirouChan: köszönöm! Egyelőre a töltés-fázisnál tartok, de amint legyalogol ráugrom... :ugr:

Azoknak, akik yaoirajongó testvérkét szeretnének, csak annyit mondanék, hogy ne olyat keressenek mint én. Az ellenségemnek sem kívánnék egy ekkora szörnyűséget. Sokszor szegény Aritát is nagyon sajnálom, de egyszerűen vannak pillanatok mikor megszáll valami kisördög, de lehet, hogy nem is olyan kicsi, és akkor nem tudok parancsolni magamnak. :oops: És olyankor közveszélyes vagyok. De azért jól esett hallani, hogy örül nekem. Most nagyon boldog vagyok. :ugr:

Az Uke Bishik Védőszentje megtisztelő címet meg nagy-nagy örömmel magamra vállalom. A bárányfelhő ücsörgést is nagyon szívesen csinálom majd, de tényleg csak akkor, ha drágáim ott röpködnek körülöttem. És mennyire tudnám ezt élvezni. :hmm:
Azentúl hősi kötelességemnek érzem anyatigrisként való védelmezésüket.
Minden uke bishinek ezennel üzenem! Vigyázó szemeim rajtatok tartom! Többé semmitől nem kell félnetek!

Drága Testvérem! Nagy-nagy hála! Felnyitottad a szemem, és sikerült megtalálom életem hivatását! De azért a biztonság kedvéért, majd értesítsd a Pápát, nehogy számos fontos feladata közt ne fordítson szent küldetésemre elegendő figyelmet, és megfeledkezzen a szentté avatásomról. :D

Új szakaszába érkezett a Védőszent Projekt. Alig telt el néhány perc hivatalom felvállalása óta, és máris eredményekkel szolgálhatok.
Kérvényt nyújtottam be a Mennyei Hivatalba lángpallos felvételére, melyre igazán kecsegtető válasz is érkezett. Ezt a lángpallost pedig nem egyéb okból veszem magamhoz, minthogy ezzel sújtsak le az ukéjával nem megfelelő módon bánó, gonosz semékre. Tehát! Mostantól semék rettegjetek, magatokat megembereljétek, ukétokkal dícséretes módon bánjatok! Ha csak a legkisebb panasz is érkezeik, s semeségetekkel bármilyen módon visszaéltek azt én, Giana, az Uke Bishik Védőszentje, a Mennyei Hivatalból feladatom megkönnyítésére kirendelt, minden védőszent által alapfelszereltséggel használt Mindentlátó Szemüvegemen keresztül azonnal megtudom. És azt ti akkor nagyon megbánjátok! :twisted:

A Mennyei Hivatal egyébként nagyon nagy örömmel fogadta az uke bishi védelmezésre irányuló törekvéseket, s reform értékűnek tekintik fennállásuk történetében! Hát eddig egyenlőre ennyi! Amint újabb örvendetes híreket kapok, rögtön tájékoztataok mindennemű érintettet! :ühüm:

ui: Kedves Semék! Azt, hogy lángpallosommal melyik testrészeteket veszem majd célba, remélem gondoljátok. De ha mégsem, akkor megkönnyítendő a dolgotokat elárulom, hogy nem a fejeteket. :twisted: Ehhez képest ti a fővesztést könyörületes büntetésnek fogjátok gondolni! whiii

Giana mi van az msn-eddel?
Elérhetö az állapotod de az üzik amiket küldök 20 perc késéssel visszajönnek hozzám hogy nem kapod meg. :evil:

Egyébként biztos vagy abban hogy egyedül bírni fogod vinni a stafétát és vigyázni tudsz a világ összes uke bishijére? Sztem venned kéne magad mellé pár angyalkasegédet hogy segítsenek neked. :hmm:

Felhívás!!!
ShirouChan nagyszerű meglátása alpján, az Úr 2000-dik esztendejében, Pünkösd havának 20-dik napján közleményben fordulok minden, magában az uke bishik védelmezésére elhivatottságot érző személyekhez. Ha megfelelően erősnek és kitartónak érzed magad ehhez a munkához, csatlakozz! Feladatunk azonban nem veszélytelen! Nem elegendő pusztán a gonoszkodó szemékkel felvenni a harcot. Bármikor előfordulthat, hogy szent küldetésünkben az Alvilági Seregek Semék Védelmezésére Szakosodott Védőördög Szekciójával kell harcolnunk. Ők azonban nagyon megáltalkodott teremtmények. Nem riadnak vissza tisztességtelen eszközök használatától sem.
Ha mindezek fényében, még mindig érzel magadban elegendő bátorságot és hősiességre való hajlamot, lépj közénk, s küzdjünk együtt az uke bishik érdekeiért!

Az első bátor jelentkezőben magát ShirouChant köszönthetjük! Vegyetek példát róla! Csak gyertek, gyertek! :D

Giana, az Uke Bishik Védőszentje

Sziasztok!
Visszatértem hát a két napos Sóhajom és BL/Yaoi elvonásból és bele is vetettem magam a fóromba, hogy megnézzem, milyen hozzászólások születtek mióta nem jártam erre. Nagy örömmel olvastam az újabb hogyan lettem anime/manga és yaoi fan elbeszéléseket. Nagyon érdekes és szórakoztató megismerni az egyes emberek erre vonatkozó éményeit és történetét. Shirou-chanról is most tudtam csak meg, hogy a hímneműek táborát képviseli a társaságabn és szeretném kifejezni abbéli örömömet, hogy megismerhettem itt. Shirou-chan, egyáltalán nem untatsz senkit ezen a fórumon, sőt mindenki nevében bizton kijelenthetem, hogy nagy nagy örömmel és megbecsüléssel fogadnak ezen a honlapon. Magam részéről nagyon szeretnélek megismerni személyesen is, úgyhogy nagy örömmel venném, ha a következő YaoiConra te is el tudnál jönni. Persze csak ha bemerészkedsz ennyi nyálat csorgató, orrvérzés áradatban szenvedő őrült fangirl közé. :D Egyébként kifejezetten kíváncsi vagyok rá, hogy az eddig látott BL-yaoi művek közül melyik milyen gondolatokat ébresztett benned, jelenleg mik a kedvenceid (kicsit részletesebben annál amit már említettél), úgyhogy ha lesz egy kis időd írj majd erről légyszi valamit a fórumon.
Mindenkinek, aki említette, hogy szívesen olvassa a postjaimat, hálásan és tiszta szívvel köszönöm. :down: Amikor elkezdtem fórumozni és lassan egyre hosszabbakká váltak a hozzászólásaim egy ideig tartottam atól, hogy senki nem fogja elolvasni őket, visszarettenve a méretüktől, de képtelen voltam visszafogni magam , ha egy téma foglalkoztatott, egyszerűen csak jöttek belőlem a szavak. Aztán kaptam olyan visszajelzéseket melyekből kiderült, hogy igenis többen nem sajnálják az időt attól, hogy végigolvassák a hozzászólásaimat és ez nagyon jól esett. Ez a kedvesség a Sóhajomon csúcsosodott ki talán leginkább, ahol már több nagyon pozitív megjegyzést kaptam, hogy szeretitek olvasni a postjaimat és ez újabb löketet és kedvet valamint bátorságot adott a további hasonló hosszúságú hozzászólások begépeléséhez. Mindenkinek üzenem aki szereti a postjaimat, hogy nagyon sokban hozzájárultok ahhoz, hogy ilyen méretesek lesznek amilyenek és hogy ilyen szívesen írom őket ide. Egyébként az íráshoz mindig is erős affinitást éreztem magamban és általános iskolás korom óta az irodalom órai fogalmazás feladatok voltak a nagy kedvenceim. Sosem jelentett gondot a dolog, amíg mások azon szenvedtek, hogy töltsék meg az előírt 1 vagy 2 oldalt, nekem arra kellett vigyáznom, hogy visszafogjam magam és ne lépjem át túl sokkal az előírt hosszúsági keretet. Szerencsére nagyon jó magyar tanárunk volt aki nem ragaszkodott túlzottan az ilyen formalitásokhoz, így kellőképpen kiélhettem magam. Persze már ott is döntögetem a korlátokat, tuti hogy ha meg volt adva egy téma akkor én azt valamilyen módon kicsavartam, átvariáltam és olyan módon írtam meg végül ami valamilyen szinten kapcsolódott ugyan a feladathoz, de kellőképpen el is rugaszkdott tőle. Pl amikor Robinson Crusoe-t vettük és ennek kapcsán a magányról kellett fogalmazást írni, mármint hogy nekünk mi a magány, én akkori egyik kedvenc festményem Csontváry: Magányos cédrus-a hatására a magányos cédrus monológját írtam meg. Vagy amikor önmagunkról kellett jellemzést írni, kitaláltam egy történetet, melyben a játékaim beszélgettek és az egyik játékom (egy baba akivel sosem játszottam) panaszkodott rólam, a rossz tulajdonságaimat ecsetelve, mígy a másik (egy ET baba, akit nagyon szerettem) a jótulajdonságaimat előtérbe helyezve mutatott be. Tehát már zsenge koromban is megmutatkozoztt kissé kifacsart gondolkodásmódom. Aztán írni kezdtem novellákat és rövidebb regényeket de valahogy a hosszabb lélegzetű dolgokat sosem fejeztem be, mert mindig beleuntam.
Gimi után abba is hagytam az irogatást, és ilyen típusú alkotói vágyam mindössze akkori barátommal való hosszadalmas levelezgetésben nyivánult meg. Aztán az is véget ért és sokáig semmi ezen a téren.
Majd jött az anime/manga és a nagybetűs YAOI és rászabadultam a fórumokra. Ekkor ezerrel előjött belőlem az íráskényszer. De a nagy fordulatot Ayase és a Daniell hozták meg számomra, ugyanis a Daniellt elolvasva érett meg bennem ismét a vágy, írni, mégpedig BL történetet írni. Persze tudtam, hogy Ayase nyomába sosem léphetek, de akkor is felkeltette bennem a vágyat, kipróbálni magam, tudok-e még egyáltalán írni. Így belekezdtem egy történetbe ami ugyan elég lassan növöget és már egy ideje erősen hanyagolok, de elszántam magam a befejezésére, és remélem, sikerül is eljutnom a végére. Páran már olvasták az ismerettségi körömből, és az ő pozitív véleményük is nagyon inspirál a folytatásra
Így Ayasenek többek között még ezt is köszönhetem. :glomp:

Airisu, szeretném ide leírni, hogy nagyon nagy örömmel olvastam a visszaemlékezésedet. Jó volt újrta átélni, hogy is kezdődött a mi közös nagy anime-manga barátságunk. Szeretek nosztalgiázni, és külön örömmel tölt el, hogy ez számodra is olyan pozitív emlék mint nekem. Ezennel nyíltan és töredelmesen bevallom, téged tartalak eddigi legjobb, legsikeresebb és legkönnyebb térítésemnek. És nagyon nagyon örülük, hogy ilyen jól sült el a dolog. :llpop:

Ayase, a visszaemlékezésed, már megint nem okozott csalódást. csakúgy mint az írásaid ez is bőven tartalmazta az általam olyan hőn szeretett Ayase-s humort. Jókat vihogtam közben. :wihi:

A fanclub alapításokba muszáj nekem is beleszólnom. Azt hiszem az itteni fórumozók nagyon jól tudják, hogy személyemben talán a létező legnagyobb Sei imádót üdvözölhetitek, így igencsak fura lenne tőlem, ha ezennel nem alapítanám meg a Sei fanclubot. Szóval felhívom mindenki figyelmét, aki szintén erősen vonzódik ehhez a csodás és igencsak cool karakterhez, nálam lehet jelentkezni. SEI FOREVER!!! :ohoo: :fangirl: :cheer:
És ezennel csatlakoznék az Asuka fanclubhoz is mert imádom a srácot, ahogy ezt már a fórumon is leírtam. És nem csak azért mert ő Sei párja, hanem mert elvarázsolt az egyéniségével. Belém nem sok anyai ösztön szorult (ez az érzés kizárólag csak állatokkal főleg kutyákkal kapcsolatban buzog bennem) meg domina hajlamot sem sokat tapasztaltam eddig magamon, mindazonáltal Asuka rögtön belopta magát a szívembe, ahogy nyakigláb, botsáskaszerű, kis szerencsétlen, csetlő botló, de végtelenül jóindulatú és szimpatikus egyénisége feltűnt a színen. A fürdőszobai hajlongós jelenetéért egyszerűen odáig voltam. Úgy beleégett a képzeletembe hogy soha el nem tűnik onnan. Szinte láttam magam előtt az egészet. Úgyhogy Asuka fanclub jöhet.
És természetesen mind a Ryu mind Daniell fanclubnak is aktív tagja szeretnék lenni, mert mindkettejüket az első pillanattól kezdve imádom és szinte részemnek érzem, mintha családom tagjai lennének. Úgyhogy három klubtagság és egy elnöki poszt ezennel rendel. :D

Corot, ehhez a Russel Crowe-os filmhez valamint a Tabu-hoz van valami letöltési link?

Baljós fellegeket látok gyülekezni. Valami ébredezik odafent... *az égre pillant* Mintha.. éreznék valamit... valami megváltozott...

Elhivatott tagjai az Alvilági Seregek Semék Védelmezésére Szakosodott Védőördög Szekciójának... ellenfelünk akadt. :boom:

Giana, akkor azt hiszem már csak a természetben oly fontos egyensúly fenntartása végett is magamra kell vállalnom az Alvilági semék védőördög sereg vezérének szerepét.
Ugyanis én örök és sosem múló lángoló szerelemmel viseltetek irántuk, és szíves örömest maghalnék a boldogságtól ha ilyen seme mellett lehetnék uke. Mit nekem szadizás és időnkénti kisebb szívtörés, Asami és Yuki típusu semék, forever. :fangirl:
Na persze a másik véglet is épp annyira hat rám, a protector, jólelkű seme bácsik legalább ennyire elvarázsolnak. Masaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa :ohoo: imádimádimád
De a legjobb a keveredés, amikor ebből is meg abból is egy kicsi. Na ennek a tipikus esete hőn szeretett Naoe-m, aki bár igazi protector és szerelmének erőssége és kitartása utánozhatatlan, de azért vannak hajmeresztő dolgai. Bár őt sosem szerteném magamnak, teljes szívvel és kizárólag Kagetora/Takayanak szánom.

Egyébként Giana, önkéntesen magamra vállalt védőördög szerepkörömnek megfelelően , felhívnám neked mint mennyei kollégámnak figyelmedet, hogy a rosszalkodó semék is az esetek nagy többségében mély érzésekkel viseltetnek ukéik iránt, és ha eljön az idő, ezt megfelelően bizonyítják is. Gondoljunk csak Asami-samára aki bizony a nem épp a kényeztető semék sorát gyarapítja (bár Akihito még sosem panaszkodott arról, hogy nem kapott tőle világraszóló évezetet, kivéve talán az első fejezetbeni együttlétüket, bár szadizás ide vagy oda ott is hatalmasat élvezett végül, Asami bácsi értő kezei és egyéb testrészei között :twisted: ), de amikor arról volt szó, hogy meg kell védeni ukéját, bizony saját testi épségét nem féltve és kockáztatva rohant rögtön, hogy eleget tegyen ezen kötelességének. És mint tudjuk, nem is úszta meg szárazon, de ez nem gátolta meg abban, hogy tovább harcoljon Akihito birtokjogáért :catheart:

Úgyhogy kedves lángpallossal hadonászó védőszent társam, azért csak módjával azzal a meggondolatlanul beígért vagdalkozással, mert
1: pont a legszentebb testrészüktől megfosztani a szupercool seméket nem szülne éppen jó hangulatot sem a nyálcsorgató rajongók sem a nyomorgatott szerencsétlen ukék körében. Szerintem pont ők lennének azok akik vérben forgó szemekkel mennének hozzád bosszúért lihegve, seméik megcsonkítása feletti felháborodásukban. :mad:
2. Folyton lecsúszó és tologatni való mindent látó bishi szemüvegemet, szám sarkában fityegő harci cigarettámat és lángpallos hatástalanító jeges áradatot kilövellő cool analkukoricámat készenlétben tartva kész vagyok bármikor megkűzdeni veled hőn szeretett seméim védelmében. 8) :chainsaw: :alien: :ana:

Nio, a gonoszkodó szupercool semék védőördög seregének vezére

Ohh... égi háború... :boru: jajj de jó!!! :nanee:
Ukékat védelmezni szép és nemes feladat, de én önző dög vagyok... :red: Nyalogassák, gyötörjék, harapdálják csak mindnféle pirosra a minél több semék tündéri ukéikat :S: :twisted: csak kicsi mazsolát hagyják leselkedni közben...
Az egyetlen seme aki ellen harcba indulnék az, amelyik sötétben, extratitkosan, nyálcsorgatni vágyó nőszemélyek jojózó tekintete elöl elrejtve tevékenykedik.

*úgy örül, hogy nem csak egyedül lökött mert itt mindenki lökött* :ceret!:

ShirouChan biztos vagy benne, hogy tudjuk mi egymást még jobban megfertőzni? :hmm:

Mazsola, keblemre illetve seregembe!!!!
És igazad van, a sötétben bújkáló, rajongói, kocsányon lógó tekintetek és vérző orrok elől elrejtve tevékenykedő seméket meg kell regulázni. Az ilyenek nem méltóak a seme névre. Büntetésből ukéknak kell átminősíteni őket. Bár....ez minden csak nem büntetés egy hozzáértő seme karjaiban. :twisted: :cheer:

*Hatalmas sötét szárnyakat növeszt, repül Nio keblére és ott is marad amannyiben azt még mindíg Jay és Ace díszíti* :ühüm: (Igen, én voltam az a nagy, színes, nem csakély mértékben nevetséges nőszemély aki majdnem keresztbe nyelte le a nyalókáját mikor meglátta :oops: !)

Nió! Örülök hogy megismerhetlek téged is, mert amióta beléptem erre a fórumra rengeteg új kedves emberrel ismerkedtem meg, akik mindig bátorítottak hogy írjak, mert érdekeli őket a véleményem és ennek fényében folyamatosan küldöm is a postjaimat. Olyan érzés kerített itt a hatalmába, hogy itt olyan baráti társaságra leltem, akik persze gondolkodás nélkül maguk közé fogadtak, amilyenhez hasonlót eddig az életben nem tapasztaltam, és érzem hogy ettől a társaságtól már akkor se tudnék elszakadni, ha bombával fenyegetnének. :fisshake: Éppen ezért szeretnék mindenkit személyesen is megismerni és bizton állítom, ha halaszthatatlan esemény nem szól közbe, akkor én is ott leszek a következö yaoitalin vagy animecon-on (nem tudom melyik lesz elöbb), és nem félek az általad "nyálat csorgató, orrvérzés áradatban szenvedő őrült fangirl"-öknek nevezett emberek közé bemerészkedni, mert ha megismersz rájösz hogy én ugyanolyan vagyok mint ti egy "nyálat csorgató, orrvérzés áradatban szenvedő őrült fanboy". :ohoo:

Hát az eddig látott BL/YAOI művek közül az idök végezetéig sorolhatnám hogy mik azok amik tetszettek, ezért csak a legfontosabbakat sorolnám fel. Elöször az animékkel kezdem mivel a rajongásom innen szabadult el. Természetesen az elsö mindig emlékezetes marad számomra ez volt a Gravitation sorozata, és a második is mély nyomokat hagyott bennem melyben a Mirage gf Blaze-t tisztelhetjük meg. Akkor ott az első amiben leplezetlen nyílt sex jelent meg elöttem ez a Sensitive Pornograph, és persze a leghelyesebb BL pár az anime történetében Iwaki x Katou a Haru wo Daiteitából.
Mangák ugye jóval késöbb keltették fel a figyelmem de mostmár éppolyan mértékben kitöltik az életem/szíven/lelkem mint elötte az anime. :catheart: Itt az első az Okane ga Nai volt de amint azt írtam már ez még nem szerettette velem meg a mangát, úgyhogy AZ elsőnek nekem a Like the Barren Wasteland számít. Akkor ott a Haru aminek a mangája ha lehet ezt mondani még sokkalsokkalszebb mint az OVA. A Love Mode, ezen keresztül, vagy inkább ez miatt ismertem meg Aritát (fogadott nővérkémet): nélkülük ma nem írnék itt nektek. Akkor ott van még a My Precious amit az általam látott legyszebb szerelmi történetnek tartok, benne a világ legimádnivalóbb ukéjéval. És persze ott a Bittersweet Café, a Koi wa Ina Mono Myouna Mono és a Kaizoku Game amelyek mind-mind nagyon hozzánőttek a szívemhez. És bár nem manga de az én szívemet is hevesen megdobogtatta a mi kis fórumunk első számú kedvence Daniell.

A gonoszkodó szupercool semék védőördög seregének :twisted: pedig üzenném hogy valójában mi a Félénk Mégis Sexi Ukék Védelmére Felesküdött Angyali Szövetség az imádott ukéink védelmére tette fel életét és nem a hőn szeretett seméink bizonyos testrészeinek lecsapkodására. Ez a kijelentés csak a mi tisztelt vezetőnk, másik fogadott nővérkém elméjének pillanatnyi elhomályosulása következtében látott nap- és fórumvilágot. Melynek okai abban keresendők, hogy nem kap elég Asukát szeretgetésre :glomp:, és nem tud elég narancslevet tejjel pároztatni hipermarkecekben.

Mazsolának pedig csak azt üzenem hogy ez még korántsem a hegy csúcsa úgyhogy ne aggódj lehetünk még mi ennél bolondabbak is, ha elég intenzíven segítjük egymást az úton. :crazy:

Arita boldogan vállalja a fogadott nővérke szerepet SirouChan mellett, és balga szentünk valódi oneesanjaként eljött, hogy helyrebillentse kicsit húgocskáját.

Halld hát Giana, Oneesama szól hozzád, és jól figyelmezz szavaimra, mert nem mondatnak el kétszer!
Micsoda agresszivitás, ez szegény semékkel szemben!
Én mint címed és rangod elméleti kiötlője, azt a feladatot szántam vala neked, hogy védelmezd drága kis ukéinket seméjükhöz vezető hosszú útjukon! Segítsd mindegyiknek megtalálni a testi és lelki alkatához legjobban passzoló semét! Légy mindig ott, és hallgasd meg könyörgésüket, ha védtelen magányukban egy nagy, erős semére vágynak, adj tanácsot párkapcsolati válságaikban, és segítsd őket abban, hogy még jobbak lehessenek az uke erények gyakorlásában!

Ez lévén az te feladatod, tökéletestítsed magad ennek véghez vitelében, de ne emeld az fegyveredet az semék ellen, mert ki ilyet mível, nagy bűnt követ el, melyért hétszerte megbüntettetik!
Mert az semék lettenek légyen ama ukék és az asszonyi nem boldogságára és örömére, hogy megízleltessék az tiltott gyümölcsöket mindazokkal, akik erre vágyván vágyakoznak. Dicsőség adassék nekik, és áldás kísérje őket minden munkálkodásukban!

Arita: Támogatom! A Semék nem gonoszak! Tessék őket nagyon is szeretgetni, mert ha nem, én leszek az ördögi védőszemék őrangyala, aztán lesz ne mulass! ;) Mi ez, hogy a kis ukékat mindenki védi, míg szegény semécskéket nem. (Uuungyuribungyuri) *->bekattant ^^"""*
Szóval. Semeségek előre! XD Uketámadásra fel! Rohaaaaam! Akarom mondani, Szereleeeeeeeeeeem!

Hogy a Védőőrizetből kedvencemet idézzem: "Na kész. A másik is odalett." *gondol itt egyetlen józan agysejtjére, dehát se baj. Ő még mentegetheti magát azzal, hogy író, épp ezért teljesen normális, hogy abnormális XD*

Az Ukék Védőszentjéhez méltóan meghajolok a közakarat előtt, s elfogadom nekem szánt feladatomat.
A Mennyei Hivatalból úgyis minden tisztviselő nagy örömmel szemléli az ukék "sanyargatását". (Valljuk meg őszintén, néha még a fő védőszent is visszaél mindentlátó szemüvegével. ) :oops:
Mert minden szentnek maga felé hajlik a keze. :D

Imhol köttessék hát ezennel véd és dacszövetség amaz mennyei uke védőseregek és a pokol tüzének lángjait is kioltással fenyegető gonoszkodó de szupercool semék védőördög seregének tagjai között az idők végezetéig.
Induljunk dicső küldetésünkre együttes erővel a magukat teljes mértékben odaadó ukék és őket a mennyei és egyben pokolian bűnös boldogságba taszító és megmámorosító seméik egymásra találásának és azon mondott bűnös örömök fenékig való élvezetének segedelmében.
Gyámolítson minket a vérben és könnyben úszó szemű és orrú, elhomályosult elmével örjöngve dicsőítő és imádó az rajongók számlálhatatlan serege!


De komolyra fordítva a szót: Shirou-chan. Ismételten szeretném kifejezni, mennyire örülök, hogy itt vagy körünkben és már várom az alkalmat, hogy személyesen is megismerhessük egymást. Szerintem a YaoiCon nem is oly sokára eljövende vala, úgyhogy nem sokat kell már addig várni.

Arita, kész voltam a semék védelmében írott postodtól. Imádtam, minden sorát és emelkedett régies stílusát. Azt hiszem ez tükröződik az én gyengécske próbálkozásomon is.

Nio: Sajna nem leszek valami nagy segítség, merhogy semmilyen linkkel nem szolgálhatok, bármennyire szeretnék. A Tabu többször is volt a tv-ben, én is ott láttam. Azért itt van egy kis ismertető róla: Az eredeti címe Gohatto (francia-angol-japán történelmi dráma), rendező Nagisa Oshima. (És tudomásom szerint, itten a mi kis szép hazánkban kapható dvd formájában)

"A történet 1865 tavaszán játszódik Kiotóban. A Shinsengumi gárda olyan újoncokat toboroz, akikből szamuráj harcosokat nevelnek. Csak a legjobbak kerülhetnek be a gárdába, ezért minden jelentkezőnek meg kell küzdenie Soji Okitával (Shinji Takeda), a gárda legkiválóbb harcosával. Isami Kondo parancsnok (Yoichi Sai) és Toshizo Hijikata felügyelik a toborzást. Csak Hyozo Tashiro (Tadanobu Asano) és a jóképű, lányosan finom megjelenésű Sozaburo Kano (Ryuhei Matsuda) kerül kiválasztásra. Sozaburu szépsége egyaránt lenyűgözi kiképző parancsnokát, Hijikatát, és rivális újonctársát Kanot. A rendező határozottan, de végtelen finomsággal sejteti a férfiak egymás iránt gerjesztett szenvedélyét.
A film egyik különlegessége, hogy a halált és a homoszexualitást meghitt kapcsolatban ábrázolja. Lenyűgöző képek, lélegzetelállító koreográfia, szerelmek, vágyak, gyötrelmek, küzdelmek, végzetes féltékenység, egyszóval: Gohatto, vagyis Tabu."

A Russell Crowe filmről viszont még ennyi infóval sem tudok szolgálni. De kinyomoztam az eredeti címét. The Sum of Us (avagy így fut magyarul: Mennyit érünk). Utána keresgéltem az interneten (magyar oldalakon), de egy pár mondaton kívül semmit sem találtam, errefelé nem nagyon ismert a film, meg amúgy sem tartozik Russell Crowe legismertebb filmjei közé. Én anno az egyik német adón találkoztam vele úgy 7-8 éve. Azért itt van az a pár soros ismertető, amit találtam róla:

"Jeff és apja a magányos szívek furcsa párosa. Az apa, Harry belép egy számítógépes társkereső klubba, hogy meglelje álmai hölgyét. Fia, az egyéjszakás kalandoktól és zajos melegbároktól megcsömörlött Jeff igazi kötődésre vágyik. De ha rálel az igazira, mit szól majd az apja?"

Azt azért tudni kell, hogy elég béna vagyok, már ami az internetet meg úgy a számítógépet illeti, úgyhogy lehet te többet találsz róla!

Kéééész vagyok whiii Kifeküdtem a röhögéstől! Ha
a sok szegény, "elnyomott " uke tudná, hogy micsoda védegylet alakult értük... :nanee:
Yaoi con? Mikor, hol? :ohmy:

Nio, , örülök, hogy tetszett, amit írtam! Néha rámjön az archaizálhatnék...
A Tabu című filmhez itt egy torrent link: http://www.torrentspy.com/directory.asp?mode=torrentdetails&id=230137&torrent=Gohatto_aka_Taboo_DVDRip_Jap&sortby=newest.
Nem tudom, tudsz-e vele kezdeni valamit, illetve, hogy mennyi idő kell, mire ez lecsorog neked, de nekem megvan a film dvd-n, ha kell szívesen elküldöm, csak szólj!

Nio: A véd és dacszövetség nagyszerű ötletét hatalmas örömmel üdvözlöm! :D

A Tabuhoz torrent fájlt innen tudsz letölteni:
http://www.torrentspy.com/directory.asp?mode=torrentdetails&id=230137&torrent=Gohatto_aka_Taboo_DVDRip_Jap&sortby=newest
Itt meg az angol feliratot találod meg hozzá: http://www.cswap.com/1999/Gohatto
Remélem működni fog minden.

Óh! Látom közben már ment is a segítség. Egyébként az időhöz annyit, hogy mikor én töltöttem le, kb 3-4 napig tartott, de éjszaka soha nem töltöttem csak nappal.

Nagyon köszönöm az infókat. Időközben rájöttem, hogy a TV-ben ment a Tabu többször is. Mindannyiszor belenéztem de sosem az elejétől láttam és sosem értettem meg, különösen a végét. Lehet, hogy egyszer nem ártana előről megnézni.
Giana, akkor véd és dacszövetségünk eldöntetett :D

Erről a meccsről szépen lemaradtam! :baka: Bár szerintem nem is tudtam volna eldönteni, hogy az Ukék :aq: (teszt alapján Uke in Training lennék :oops: ) vagy a Semék :S: (megveszek értük!!! :fangirl:) oldalára álljak... Azt hiszem maradtam volna és maradok is felező vonalnál, síppal-dobbal-korbáccsal-virággal a kezemben, bírói mezben, szép AI feliratos, piros szívecskékkel kidekorált zászlóval a kezemben... :st:

Anyám! Igaza van Ayasének! Mazochista bagázs vagyunk, velem az élen... :crazy: :amour: Most is úgy beindult a fantáziám ezerrel. :red: Elképzeltem, hogy a 2 csapat egy-egy meccs után, falatnyi törülközőkben rohangál az öltözőben, ami ugyebár tuti 1 darab, mivel nincs szükség koedukált ruhaváltóra... :ohoo: Ki-ki elkapja a saját párját és jól megvigasztalják egymást, attól függően, hogy épp melyik fél kapott ki, és most melyik fél szorul vigasztalásra... :flirt: :YAOI: :csup: :ceret!: :glomp: :cheer:

Bocsánat! Zsebkendőért mentem... ömlik az orromból a vér...

*tisztábanvelehogynemszázas* :harassm: :tickle:

Airisu, továbbgondoltam a postod. A meccsre szóló jegyek egyben tombolák is, és a szerncsések beülhetnek az öltöző egyik fala mögé (ami ugye olyan titkos-egyoldalról látós üveg) és szépen végignézheti a vígasztalást.

Nio: ezen a linken http://www.buffyworld.com/angel/season5/season5.php
megtalálod az Angel teljes szövegkönyvét.Had ne mondjam, hogy én mennyit puskáztam innen :P Egyébként ezzel a sorozattal úgy voltam, mint Ayase Védőőrizetével: hol dőltem a röhögéstől, hol bőgtem.
Egyébként Tabu nekem is van dvd-n. Lehet, hogy a párom át tudja írni, majd megkérdezem. Ha ő nem, akkor majd vki, mert van annyi ismerőse, aki ilyeneket művel :)

Arctika, Airisu: ez a meccs nem is rossz ötlet :D Mehetek én is kukkolni a meccs után? :P

kata69: ez sokban függ a szerencsédtől :wink:

Ha már meccs, kik lennének benne a kezdőcsapatokban?

Arctica jegyek hol kaphatóak? Legalább kettőre lenne szükségem... :lol:

Ilyen jegy nekem is kell !!! Mikor is lesz az első meccs??? :twisted:

Hmmm....
BAJNOKOK LIGÁJA?
Én is szeretnék menni! Hol lehet jelentkezni gyúrónak? Egy kicsit tudok masszírozni, és örömmel kapok ínhüvelygyulladást, meg izomlázat izmos semecombok gyúrogatása után. :D

*legszívesebben betíltaná ezt a szót* :fúúj: BL :fúúj:

Tudjuk! De így most illett ide! :D

*fene, a tényekkel nemtud dacolni* :nanee: :glomp:

*a benne élő bujtogató nagyon örül, hogy így sikerült felvillanyolni a társaságot*

Arita: a csapatoknak már van gyúrója. Hosszas keresgélés után találtunk rá a megfelelő személyre. 80 éves, egy sajnálatos születési rendellenesség miatt nincsennek nyálmirigyei, és vak is. Így tökéletes biztonságban tudjuk értékes fiainkat. Gomen nasai, de mivel ilyen kedvesen azonnal felajánlotta a segítségét, így Ön VIP jegyet nyert a meccsre. A jegy különlegessége, hogy annak tulajdonosa sajátkezűleg kötheti meg a nyertes csapat tagjainak derekán , azok törölközőit. Reméljük ezzel kiengesztelhetjük Önt. A Szervezőbizottság.

Ma vettem teát, és kaptam hozzá mini evőpálcikát! XD

Annyira aranyos, talán nincs több, mint 7 centi, és a tetején egy nagyon komoly arcot vágó baseballos kissrác feszít.

Mondtam is, hogy megvan az új 'hordozható evőpálcikám'. És neeem, nem jutott eszembe a Sóhajom fórum, meg a Bishie meccs. :roll:

u.i.: tévedtem. lemértem, és 12centi hosszúak. De a srác még mindig aranyos.

Whááá.... nekem mindegy milyenfajta meccs lesz, csak brutális legyen mint egy rögbimeccs, szeretnék sok jó pasit egymás-hegyén hátán :twisted: (érdekes erről mindig a Pálya királyai című sorozat ugrik az eszembe 8) )

Ma olyanom volt, hogy a holnapi vizsgámra tanulás helyett amv/mmv-ket nézegettem ( :hmm: :bw: ) és ettől teljesen készen voltam... lehet, hogy csak azért, mert imádom ezt a zenét, de szerintem félelmetesen jól sikerült! Szóval belinkelem mert miért ne? Messze a legjobb Finder mma amit eddig láttam- pedig humorpárti vagyok ez meg :pity: !

Mesélek két roppant kawaii szösszenetet a napomból.

A borító képet beszkenneltem nektek szemléltetésként :catheart: ( meg hogy ti is nyálazhassatok Asami-samán :fangirl: )


http://img2.putfile.com/thumb/5/14214084441.jpg


Na szóval, ma a Finder Series 3.kötetével indultam dolgozni. :YAOI: Bár sajnos reggeli kómás állapotom miatt csak déltájt kavarodott elő a táskámból, de akkor kivételes intenzitással kezdtem lapozni. Kolleganőm (teszem hozzá a 65. évében jár) hatalmas pupillákkal tudakolta, hogy már megen ilyen könyvecske van nálam? (mert mindig van valami...), Elregéltem neki a mangát és animét, hogy honnan jött és mi is ez... és! Fogékonynak mutatkozott a dologra. Elcsevegtünk japánról, kultúra, szokások és odáig merészkedtem hogy elkezdtem random oldalacskákat kipecázni a kötetből, persze olyasféléket ahol egyetlen szerv sem meredezett kőkeményen és senkibe nem gyömöszöltek semmit... :ana:

FeiLong osztatlak siker aratott :láv: és Asami-sama is meg lett gyönyörölve :fangirl: . Aztán csengett a Semefon (iiigen mert Ayasenak van Semefonja. Lefogadom, hogy kevesen tudják, hogy a telóbeszézgetések 1 óra után automatice szétkapcsolnak!!! Fujj és milyen dühítő folyton újrahívni! ) Szóval csingilingi volt és én felkaptam a mobilt hogy megkezdjem aktuális Vikkes félórácskámat. Blablablablabla... közben elkezdtem ingajáratozni, ahogy azt telcsivel a kézben szokás. Beszéztünkbeszéztünk és egyszer csak azt veszem észre hogy az én szépen székre helyezett Finderem kolleganéni kezében figyel. Lapozza, nézegeti.... Gondoltam mostmár mindegy, ha a szíve elkezd visszafelé ketyegni akkor letagadom hogy közöm volt hozzá. Beszélgetésünk végéhez érve visszatekertem a kötetemhez. Addigra a helyén pihent. Nem lettem megszurkálva ilyesmi, úgyhogy csöndben letottyantam és vártam. Pár perc telhetett el, mikor a kolleganéni felém indexelve a következőt kérdezte furis kajánka mosollyal:

- Te mindig ilyen romantikus témájú könyveket olvasol?

TEHÁT! Nem: "Perverz állat vagy gyermekem biztos tojásvibrátor távpöcöke van a farzsebedbe teeee ledér nőszemély, hogy vinne el a vörösfarkúördög!!!" .... Neeem. Helyette: "Te mindig ilyen romantikus témájú könyveket olvasol?"

Kawaii neeee? :luv:

Sztori 2.

Álltam haza a buszon. A víz patakokban zubogott rólam, mint mindenki másról is, vállam majd leszakadt a tatyótól de én rendíthetetlenül olvastam szeretett magán. Egy kettes ülés mellett álldogáltam néha ki-ki kukkantva az ablakon nehogy elfeledjek leszállni, mikor is! Egyik ilyen kikukkantásom alkalmával megláttam hogy a dupla helyen egy párka ül. Szöszi fiú és bongyor barátnője.
Hogy ebben mi a poén? :tess:

A fiú beszélt. Nagy beleéléssel, feltételezem a mellette ülő barátnőjének. Az ablak mellett csücskélő lányka meg rá sem hederített, még csak nem is a kilátást szemlélte... bűvölve bámulta a címlapon Asami-samát... :amour:

Gondoltam... mesézek nektek :write:

Ayase: Az öreg nénik is tudják azért, mitől döglik a légy. Jelen esetben fangirl, néha igen komoly meglepetéseket tudnak okozni.
Mi pl a múlthéten meséltük el a nyomdában dolgozó 67éves nagymamának (nem gonosz megjegyzés, tényleg van 6 unokája) hogy is működik a spermabank, meg a mesterséges megtermékenyítés. Olyan lelkesen pirult mikor előkerült a kis lefedett műanyagcsésze, meg a videokazi. Azon meg kedélyesen rötyögött, hogy 'Milyen lehet végigsétálni egy teli csészikével akezében, videokazival a hóna alatt a tömött folyosón!'

hehehehe! Az öreg nénikből ki sem néznénk, hogy milyen pajzánok is tudnak lenni :wink: Erről nagyapám kereszttesója jut eszembe, aki ugyancsak nem szaladt át szomszédba, ha olyan téma került elő, amitől viszont imádott nagymamám fülig pirult :P No meg a keresztanyám, aki ugyancsak meglehetősen szabadszájú lévén minden gondolkodás nélkül beszólt nagyapámnak is, és mily meglepő: az én farokvezérelt ősöm fülig vörösödött! Én akkor még csak olyan kamaszodó kölyköcske voltam, de rendíthetetlenül vihorásztam rajtuk!

Ma reggel furit álmodtam. Összegyűlt az egész kis yaoibrancs a fórumról, és együtt mentünk magyar(!!) Finder mangát venni. Megérkezésünk után mindenki letámadta a Finder-standot, de én közben vmi más yaoikat tartalmazó polcon turkálgattam, és mire eljutottam a Finderig, addigra viszont már mindet elkapkodtátok, és ettől nagyon ideges lettem. Mivel Arita is sírt, hogy neki sem jutott, ezért letámadtam a pultos srácot, hátha van még raktáron! És volt! Sőt, egy hatalmas ládányi yaoit hozott, én meg már azon gondolkoztam, hogy fogom ezt mind kifizetni, mikor is a srác közölte, hogy "Kipakolom neked a pultra, hogy megnézhesd őket, oké?" Én meg már nyúltam a Asami-sama után, ölében a szárnyas Akihitoval, amikor... csörgött a telefon :fúúj:
Nah, ezt teszi a vizsgaidőszak az emberrel... múltkor protonokról álmodtam, amik horkoltak... de kiderült, hogy csak a szobatársnőm volt :íj!:
Kiváncsi vok, mit kezdene egy álomfejtő a Finder-manga motívummal. :D

Mazsola: ez az egyik kedvencem az amv-k közül, a másik meg ez:http://www.youtube.com/watch?v=ckJCY3sPqGM&mode=related&search=
Bár ezt tutira mindenki ismeri, de olyan szééép :dobb:

Ayase, annyira aranyos ez a kis történet! Azért nagy szerencséd van a kolléganőddel, nem mindenki tudja megkülönböztetni a romantikát az agyatlan (és szívetlen) dugástól.
Az öreg néniket meg tényleg nem kell félteni, tudják ők, hogy mitől döglik a légy. (Persze köztük is van, aki soha se tudta-szegény!-meg van aki már elfelejtette....) :D
Nálunk a gyárban az idősebb, értsd nagymamakorú munkásasszonyok némelyikének kedvenc elfoglaltsága a zsengébb (ált. huszonéves) korosztályba tartozó gépészsrácok szadizása, ahem... szaftos szexuális jellegű beszólásokkal. Nos ugye ezeknek a srácoknak mindegyike nagymenőnek tartja magát, miután kikerül a full fiú osztályokkal futó szakmunkásképzőből ill. technikumból, de... Mint tudjuk az iskola nem minden esetben készít fel az életre, és némelyik úgy pirul a tocsogós megjegyzések hallatán, mint egy elsőbálozó szüzike... Mert ezek az asszonyságok tudnak ám! Néha bánom, hogy nincs nálam jegyzetfüzet, mert kár veszni hagyni azokat a gyöngyszemeket. Bár videóra venni is érdemes lenne, ahogy a mamikák élvezik a helyzetet. Azok a kaján pillantások, és az az öröm, hogy most végre felülkerekedtek egy férfiemberen.. :D
A másik kedvencem kedves szomszédasszonyom, akitől mocskosszájú doktorunk is vehetne néhány leckét. Gyönyörűen, változatosan és fantáziadúsan használja a magyar nyelvet, és teszi mindezt folyamatosan és ízes tájszólásban és olyan hangerővel, hogy az ötödik szomszéd is hallja.

Ha megérem azt a kort, én is perverz mamóka leszek!!!

whiii whiii whiii whiii whiii whiii whiii whiii whiii whiii whiii whiii

Na azt megnézném ahogy te perverz vén mamókaként próbálod az unokáidat a yaoi rejtelmeibe és szépségeibe bevezetni. Meg ahogy ez a perverz vén mamóka mosolyogva átnyújtja egy-egy unokájának vmilyen alkalomra a Haru, Love mode, Finder vagy egyéb más szépség egy-egy kötetét.

whiii whiii whiii whiii whiii whiii whiii whiii whiii whiii whiii whiii

Én 6 napja pelust cserélek, öcsikét hurcolászok sebészetre, Bánk bánnal zárom szenvedélyes éjszakáimat, étolajat sikálok a konyha padlójáról és itt meg háború.. illetve Bajnokok Ligája (ez tetszik..).. azaz izzasztó futballmeccs, öltözőben való kiengesztelgetés folyik és ÉN NEM TUDOK RÓLA. Kicsit megremegett a térdem, de remélem még nem maradtam le semmi szégyenletes és mocskos részletről, mert akkor félek teljesen frigiddé válok a világ iránt és menthetetlen Pokémon fanklub taggá válok....

Mivel én is mélyeket sóhajtoztam, mikor azon merengtem, hogy vajon Giana oldalán ölelgessek ukékat, vagy Nionak segédkezzek Az Öltöny-felszerelés felsegítésében azokra az izmos és csillogóan hívogató vállakra... képtelen voltam megfontolt döntést hozni.
De végül döntenem kellett, de miután valaki (egy nagyon ravasz öregúr) betöltötte már a gyúró posztot, én szívesen dobok félre mindenfajta tervet és megyek az orvosira, hogy utána szűk kis fehér semmiségben csoszoghassak a pálya szélén és várjam a leápolásra szorulókat... természetesen leápolni. Alaposan. :llpop: Nagyon alaposan.

De ha már erre a munkára is fel lett szedve néhány kesztyűs és bibírcsókos asszonyság... még remélek egy kukucskálós tombolát... ha lehetséges...
(szánjon meg Szervezőbizottság... :love: )


Gyönyörűségesek Asami-samáék... - apró, hozzáfűzött gondolat

Inkább ide válaszolok, mert nem akarom szöveggel elcsúfítani a gyönyörűséges képtárat :D Szóval... ma megkaptam ShirouChan-tól a Crimson Spell-t (külön köszönet itt is) :ölel: Aztán mostmár tényleg neki állok majd beszerezni a Findert is. Remélem hétvégéig sikerül, mert 3 nap pihi jön és akkor nagyvalószínűséggel bele tudnék vágni 8)

A Club Shionon két full kötet Finder található :) A harmadik sajnos nem lett valami jó az angol fordítást nézve... de nembaj! A Shionon folyamatban van a dolog.

Shinzo:Sőt, hogy tovább ragozzuk a dolgot, Vik oldalán, a Lehunyt szemmel-en, egészen pontosan itt:
http://www.lehunytszemmel.extra.hu/letoltes.html
megatlálod a Finder dráma cd-jét. Én már játszottam olyat, hogy a mangát néztem és közben hallgattam a cd-t.Hát, ajánlom, mert hihetetlen élmény :lol:
Egyébként a Club Shionon megtalálod a HArut is , sőt a Love mode-ot is! Jó szórakozást, nyálcsurgatást, stb... :twisted:

kata69 Ámen! :D Tehát Shinzo ha van időd és kedved, go Shion & Lehunyt szemmel. :D Megéri! ;)

Miharu, örömmel látom hogy az öccsgardírozás nem jár hentaiságvesztéssel! :hug:

Arita, ha netán rászánod magad a perverz kis beszólongatások archiválására feltétlenül értesíts miket is! Had okoljunk! :láv:

Amugy a minap mentem hazafelé (tejó ég olyan leszek mint Al Bundy... ma bejött egy kövér nő a cipőboltba..., na mindegy) szóval mentem haza mikor az egyik borzadályos közlekedési járvművön leült velem szembe egy kis kocoshajú fekete fiú! Bár nem volt japán de eléggé kis elanyátlanodott ábrázattal, verébfészek korormhajacskával, márványfehér bőrrel és haaatalmas, fél arcát elfoglaló szemekkel rendelkezett. Néztem, nézegettem a fiút ahogy pillogott kifelé az ablakon és annyira kis... kawaii volt.

Mielött leszáltam erőst elgondolkoztam rajta, hogy odahajoljak hozzá és oda susmorgom neki, hogy az Uke Bishik Védőszentje kísérjen útadon gyermekem míg meg nem leled oltalmazó semédet. S ha hiszel benne Ő azon túl és veled lészen. Higgy benne gyermekem! HIGGY! :csup:

Hehe... bizti sokan ismeritek már ezt az oldalt, én is jártam már itt párszor, de a visszaszámolót csak most vettem észre

Csak egy kérdés, azoktól, akik olvassák az origi japán Findert. (Nem mintha én nem láttam volna, de ezt konkrétan nem figyeltem.)
Na, szóval a mi seménk seméje Asami hogy hívja az ő ukécskáját? Mert van ahol Akihitonak, van ahol Takabanak fordítják??? :YAOI:

Találtam néhány érdekes horoszkópot.

Akit érdekel kukkolja meg...

Virághoroszkóp:
http://astronet.hu/index.php?apps=cikk&cikk=33138&p=1

Horoszkóp alapján, mi a férfiak erogénzónája: * a cikk írója a pasi szót használja, ami nekem nem tetsz. lenézőnek találom* :oops:
http://astronet.hu/index.php?apps=cikk&cikk=29665&p=1

Zöldséghoroszkóp:
*ezt nevezem árúkapcsolásnak. 'Nézze meg milyen zöldség is illik az Ö horoszkópjához. Főzzön belőle egy nagy adagot, és öntse nyakon az XY mártással*
http://www.olaszpiac.hu/